Számos elsődleges oka van annak, hogy a bevonatvastagság-mérőknél mérési hibák fordulnak elő.
A bevonat vastagságmérője az új mágneses indukciós technológiát alkalmazza, vagyis a Hall-effektust. A Hall feszültség és az üzemi áram kapcsolatának vizsgálatával méri az elektromágnes mágneses terét és permeabilitását, valamint vizsgálja a Hall feszültség és a mágneses tér kapcsolatát. Ez a mágneses tér szabályossá válik. Ha ezt az elvet alkalmazzák a bevonat vastagságmérőjére, akkor nincs szükség a próbadarab beállítására. Különösen ív vagy homorú termékek mérésekor egyszerűbb és kényelmesebb a használata.
A bevonat vastagságmérője elektromágneses indukciós módszerrel méri a bevonat vastagságát. Az alkatrész felületén elhelyezett szonda zárt mágneses áramkört hoz létre. A szonda és a ferromágneses anyag közötti távolság változásával a mágneses áramkör változó mértékben változik, ami változásokat okoz a szonda tekercsének mágneses ellenállásában és induktivitésében. Ezzel az elvvel pontosan mérhető a szonda és a ferromágneses anyag közötti távolság, vagyis a bevonat vastagsága.
Ha a bevonatvastagság-mérőt hosszabb ideig nem használja, rendszeresen fel kell tölteni és le kell meríteni, hogy elkerülje az akkumulátor leblokkolását. Egyes kisméretű, vagy különösen vékony bevonatréteggel rendelkező munkadarabok esetén folyamatos mérés alkalmazása javasolt.
A bevonatvastagság-mérő mérési hibájának több oka is lehet:
1. A vastagságmérővel mérendő anyag szerkezete és alakja eltérő. Különböző szerkezetű munkadarabokon a mágneses tér eloszlása a különböző szerkezetek és alakzatok függvényében változik, ami mérési hibákat okoz.
2. Maga a mért anyag mágnesességet tartalmaz. Egyes anyagok a feldolgozás vagy bizonyos folyamatkövetelmények során a vizsgálandó anyagban maradék mágneses mezőt tartalmaznak. Egyenetlen eloszlása miatt a keletkező mérési hiba is inkonzisztens, és egyes alkatrészek mért értéke ugyanazon a munkadarabon hirtelen nagyobb vagy kisebb lesz.
3. Ugyanazon anyag különböző részei is változásokat idézhetnek elő a mágneses térben. Például a mágneses tér eloszlása eltérő az anyag széle és középső területe között, ami mérési hibákat okoz.
4. A mért anyagok tulajdonságai eltérőek, más lesz a mágneses fluxus, ez is a hiba egyik oka.
5. Az anyag mérete és vastagsága eltérő, ami mérési hibákhoz is vezethet.
6. A mért anyag felülete nem elég sima, ez is a hiba oka.
