Egy közönséges optikai mikroszkóp fényútja
1. A közönséges optikai mikroszkóp egy precíziós optikai műszer. Az egyszerű mikroszkópok régebben csak néhány lencséből álltak, míg a ma használatos mikroszkópok lencsékből állnak. A hagyományos optikai mikroszkópok általában 1500-2000-szeres nagyításra képesek. (1) A mikroszkóp felépítése Egy közönséges optikai mikroszkóp felépítése két részre osztható: az egyik a mechanikai eszköz, a másik az optikai rendszer. A mikroszkóp csak akkor tudja betölteni a szerepét, ha ez a két rész jól együttműködik. 1. A mikroszkóp mechanikus eszköze A mikroszkóp mechanikus eszköze a tükörtalp, a lencsecső, az objektívlencse konverter, a tárgyasztal, a toló, a durva mozgású csavar, a finommozgású csavar és egyéb alkatrészek
(1) Tükörtalp A tükörtalp a mikroszkóp alaptartója, amely két részből áll: az alapból és a tükörkarból. A tárgyasztalhoz és a lencsecsőhöz kapcsolódik, amely az optikai nagyítórendszer alkatrészeinek beépítésének alapja.
(2) Lencsecső A szemlencse a lencsecső tetejéhez, az átalakító pedig az alsó részhez csatlakozik, hogy sötét helyiséget képezzen a szemlencse és az objektívlencse között (a konverter alá van szerelve). Az objektívlencse hátsó széle és a lencsecső hátsó vége közötti távolságot mechanikus csőhossznak nevezzük. Mert az objektív nagyítása egy bizonyos lencsecsőhosszra vonatkozik. Az objektív csőhosszának változása nemcsak a nagyítást, hanem a képminőséget is befolyásolja. Ezért mikroszkóp használatakor a lencsecső hossza nem változtatható önkényesen. Nemzetközi viszonylatban a mikroszkóp szabványos csőhossza 160 mm-re van beállítva, és ez a szám az objektív lencséjén található.
(3) Objektívlencse-átalakító 3-4 Az objektív-átalakítóra objektívlencséket lehet felszerelni, általában három objektívet (alacsony nagyítás, nagy nagyítás, olajlencse). A Nikon mikroszkópok négy objektívvel vannak felszerelve. Forgassa el a konvertert, bármelyik objektívlencsét igény szerint csatlakoztathatja a lencsecsőhöz, és alakítson ki nagyítórendszert a lencsecsőn lévő okulárral.
(4) Színpad A színpad közepén van egy lyuk a fény áthaladásához. A tárgyasztalon rugós mintabilincsek és tolóelemek találhatók, amelyekkel a minta helyzetét rögzítjük vagy mozgatjuk úgy, hogy a mikroszkópos vizsgálat tárgya éppen a látómező közepén legyen.
(5) A toló a minta mozgatására szolgáló mechanikus eszköz. Fémvázból áll, két tolóműtengelyes, egy vízszintes és egy függőleges. Egy jó mikroszkóp függőleges és vízszintes rudaira egy skála van gravírozva, amely nagyon pontos síkkoordinátákat képez. Nyakkendő. Ha az ellenőrzött próbatest egy-egy részét ismételten meg kell figyelnünk, akkor az első ellenőrzéskor felírhatjuk a függőleges és vízszintes skála értékeit, majd a számértékek szerint mozgatva a tolót, hogy megtaláljuk a próbatest eredeti helyzetét.
(6) Durva mozgású csavar A durva mozgású csavar egy olyan mechanizmus, amely a lencsecső mozgatásával állítja be az objektívlencse és a minta közötti távolságot. A régimódi mikroszkóp durva csavarja előre csavarodik, és a lencse leereszkedik, hogy megközelítse a mintát. Az újonnan gyártott mikroszkópok (például Nikon mikroszkópok) mikroszkópos vizsgálata során a jobb kéz előre csavarja a tárgyasztalt, hogy felemelkedhessen, így a minta megközelítheti az objektívlencsét, és fordítva, és a minta elhagyja az objektívlencsét.
(7) Finommozgású csavar A durva mozgású csavar csak nagymértékben tudja beállítani a gyújtótávolságot. A tiszta tárgykép eléréséhez a finommozgású csavart kell használni a további beállításhoz. Az objektív hengere 0,1 mm-t (100 mikron) mozdul el a mikromozgató csavar fordulatánként. Az újonnan gyártott felsőkategóriás mikroszkópok durva és finom mozgású hélixei koaxiálisak.
2. A mikroszkóp optikai rendszere A mikroszkóp optikai rendszere egy tükörből, egy gyűjtőből, egy objektívlencséből, egy okulárból stb. áll. Az optikai rendszer kinagyítja a tárgyat és nagyított képet alkot a tárgyról.
