A különbség a MINI pásztázó elektronmikroszkóp SEM és az optikai mikroszkóp között
Az elektronmikroszkóp egy nagyméretű műszer, amely elektronsugarat használ megvilágítási forrásként, és a mintát fluoreszcens képernyőn ábrázolja az elektronáramlás átvitele vagy visszaverődése, valamint az elektromágneses lencse többszintű erősítése révén. Az elektronmikroszkóp a látható fényt elektronáramlással, a lencsét pedig mágneses mezővel helyettesíti, lehetővé téve az elektronok mozgásának cseréjét. A hagyományos látható fénynél jóval rövidebb hullámhosszú röntgensugárzást alkalmaz, és nagy felbontású. Az optikai mikroszkóp viszont egy olyan optikai műszer, amely látható fény megvilágítását használja kis tárgyak nagyított képeinek létrehozására. Összefoglalva, számos fő különbség van az elektronmikroszkópok és az optikai mikroszkópok között:
1. Különböző fényforrások. Az elektronmikroszkópiában használt megvilágítási forrás az elektronágyú által kibocsátott elektronáramlás, míg a fénytükör megvilágítási forrása a látható fény (napfény vagy fény). Mivel az elektronáramlás hullámhossza jóval rövidebb, mint a fényhullám hullámhossza, az elektronmikroszkópos amplifikáció és felbontás lényegesen nagyobb, mint a fénytüköré.
2. Különböző lencsék. Az elektronmikroszkópiában nagyító szerepet játszó objektív az elektromágneses lencse (kör alakú elektromágneses tekercs, amely mágneses teret tud generálni a * területen), míg a fénylencse objektíve egy csiszolt üvegből készült optikai lencse. Az elektronmikroszkópiában három elektromágneses lencsekészlet létezik, amelyek funkciójukban egyenértékűek az optikai lencsék kondenzátorával, objektívjével és okulárjával.
3. Különböző képalkotási elvek. Elektromos tükörben a vizsgált mintára ható elektronsugarat elektromágneses lencse felerősíti, és képalkotás céljából fluoreszcens képernyőre vetíti, vagy képalkotás céljából fényérzékeny filmre viszi fel. Az elektronintenzitás különbségének mechanizmusa az, hogy amikor az elektronsugár a vizsgált mintára hat, a beeső elektronok ütköznek az anyag atomjaival, ami szóródást eredményez. A minta különböző részein az elektronok eltérő szórási foka miatt a minta elektronképe intenzitásban jelenik meg. A minta tárgyképe az optikai tükörben fényességkülönbségként jelenik meg, amelyet a vizsgált minta különböző szerkezetei által elnyelt fény különbsége okoz.
4. A felhasznált minták elkészítési módja eltérő. Az elektronmikroszkópos megfigyeléshez használt szövet- és sejtminták előkészítési folyamata összetett, magas technikai nehézséggel és költséggel jár. Speciális reagensekre és műveletekre van szükség a mintavétel, a rögzítés, a víztelenítés és a beágyazás szakaszában. A beágyazás után a beágyazott szövetblokkokat ultravékony szeletelővel ultravékony, 50-100 nm vastagságú mintaszeletekre kell vágni. A mikroszkóp alatt megfigyelt mintákat általában tárgylemezre helyezik, például közönséges szövetmetszet-mintákat, sejtkenet-mintákat, szövetkompressziós mintákat és sejtcsepp-mintákat.
Az optikai mikroszkóp felbontása összefügg a fényhullámok hullámhosszával. A fényhullámok hullámhosszához közeli vagy annál kisebb tárgyak esetében az optikai mikroszkópok tehetetlenek. Az elektronok mozgásának hullámhossza sokkal hosszabb, mint a fényhullámoké, és kisebb tárgyak is láthatók. Az optikai mikroszkóp egy nagyító képalkotó rendszer, amely optikai lencsékből áll, míg az elektronmikroszkóp látható fény helyett elektronáramlást, lencse helyett mágneses mezőt használ, lehetővé téve az elektronok mozgását a fotonok helyettesítésére, lehetővé téve a szemüvegek megtekintését. kisebb tárgyak, mint amelyeket egy optikai rendszer lát.
