A mutató típusú multiméter helyes használati módja
Válassza ki a mérési tételeket és a tartománykapcsolókat a multiméteren a mért tétel alapján. Ha ismert a mérendő nagyságrend, válassza ki a megfelelő nagyságrendet. Ha a mért érték nagyságrendje ismeretlen, akkor a mérést a maximális tartomány kiválasztásától kell kezdeni. Ha a mutató eltérési szöge túl kicsi a pontos leolvasáshoz, a tartományt ismét csökkenteni kell.
Hogyan kell használni a mutató multimétert?
(1) A tesztelés előtt először helyezze a multimétert vízszintes helyzetbe, és ellenőrizze, hogy a mutatója nulla-e (az áram- és feszültségskála nullapontjára utalva). Ha nem, állítsa be a "mechanikus nulla beállítást" a mérőfej alatt, hogy a mutató nullára mutasson.
(2) Válassza ki a megfelelő mérési tételeket és tartománykapcsolókat a multiméteren a mért tételek alapján. Ha ismert a mérendő nagyságrend, válassza ki a megfelelő nagyságrendet. Ha a mért érték nagyságrendje ismeretlen, a mérést a maximális tartomány kiválasztásával kell kezdeni. Ha a mutató eltérési szöge túl kicsi a pontos leolvasáshoz, a tartományt ismét csökkenteni kell. Az ésszerű tartomány általában a mutató eltérítési szögén alapul, amely nem kisebb, mint a maximális skála 30 százaléka.
Multiméter használata ampermérőként:
① Ha multimétert sorba kapcsolunk a vizsgált áramkörben, ügyelni kell az áram irányára. Csatlakoztassa a piros vezetéket arra a végére, ahol az áram befolyik, a fekete vezetéket pedig arra a végére, ahol az áram kifolyik. Ha nem ismeri a mért áram irányát, először csatlakoztathat egy szondát az áramkör egyik végéhez, és óvatosan érintse meg a másik szondát az áramkör másik végén. Ha a mutató jobbra billen, az azt jelzi, hogy a bekötés megfelelő; Ha a mutató balra lendül (nulla alá), az hibás bekötést jelez. Meg kell változtatni a két szonda helyzetét a multiméteren.
② Ha a mutató eltérítési szöge nagyobb vagy egyenlő, mint a maximális skála 30 százaléka, próbáljon meg nagy számú tartományfokozatot választani. Mivel minél nagyobb a tartomány, annál kisebb a söntellenállás, és minél kisebb az ampermérő egyenértékű belső ellenállása, annál kisebb a mért áramkör által bevezetett hiba.
③ Nagy áramerősség (például 500 mA) mérésekor ne mozgassa a tartományválasztó kapcsolót a mérési folyamat során, hogy elkerülje az ívívet és az átadó kapcsoló érintkezőinek megégését.
Multiméter használata voltmérőként:
① Csatlakoztasson párhuzamosan egy multimétert a vizsgált áramkörhöz. Az egyenfeszültség mérésénél ügyeljen a feszültség polaritására a mért ponton, azaz kösse a piros vezetéket a nagyfeszültségű, a fekete vezetéket a kisfeszültségű végére. Ha nem ismeri a mért feszültség polaritását, megpróbálhatja ugyanazt a szondázási módszert, mint korábban az áram mérésénél. Ha a mutató jobbra eltér, folytathatja a mérést; Ha a mutató balra van eltérítve, a piros és fekete toll pozíciója beállítható a méréshez.
② A fent említett ampermérőhöz hasonlóan a voltmérő belső ellenállása által okozott hiba csökkentése érdekében, amikor a mutató eltérési szöge nagyobb vagy egyenlő a maximális skála 30 százalékával, nagy számú tartományt kell kiválasztani mérést, amennyire csak lehetséges. Mivel minél nagyobb a tartomány, annál nagyobb a feszültségosztó ellenállása, és minél nagyobb a voltmérő egyenértékű belső ellenállása, annál kisebb a mért áramkör által okozott hiba. Ha a vizsgált áramkör belső ellenállása nagy, akkor a voltmérő nagyobb belső ellenállása szükséges a nagy mérési pontosság eléréséhez. Ekkor a méréshez nagyobb feszültségérzékenységű (nagyobb belső ellenállású) multimétert kell használni.
③ Az AC feszültség mérésekor nem kell polaritási problémákat figyelembe venni, ha a multiméter párhuzamosan csatlakozik a vizsgált tárgy mindkét végéhez. Ezenkívül általában nem szükséges nagy tartományt választani vagy nagy feszültségérzékenységű multimétert választani. Mert általában a váltakozó áram belső ellenállása kisebb, mint a ragasztóé. Érdemes megjegyezni, hogy a mért váltakozó feszültség csak szinuszos hullám lehet, és frekvenciája legyen kisebb vagy egyenlő, mint a multiméter megengedett üzemi frekvenciája, különben jelentős hibák lépnek fel.
④ Ne mozgassa a tartományválasztó kapcsolót nagyobb feszültség (például 220 V) mérésekor, hogy elkerülje az ívképződést és az átadó kapcsoló érintkezőjének égését.
⑤ 100 V-nál nagyobb vagy azzal egyenlő nagyfeszültségek mérésekor ügyelni kell a biztonságra. A legjobb, ha először rögzít egy szondát a vizsgált áramkör közös csatlakozójába, majd egy másik szondával érintse meg a tesztpilóta másik végét.
⑥ Áramköri rendszerekben a szintet általában a feszültség effektív értékének az adott ponton való megjelenítésére használják. Ezért a multiméternek van egy szintskálája az AC feszültségtartományon, a nulla szint pedig az 1 mW-os 600 ohmos impedancia mellett termelt teljesítményre vonatkozik, ami 0,75 V effektív feszültségértéknek felel meg. . Ha a megszakadt áramkör impedanciája nem 600 ohm, akkor a számítást a következő képlet szerint kell elvégezni: tényleges elektronikus érték =multiméter dB leolvasás plusz 101g (600/z). A képletben z a vizsgált áramkör ellenállásértéke. Érdemes megjegyezni, hogy a mérést a 10 V-os szintre kell helyezni, mert a multiméter szintskálája ezen a szinten van kialakítva és számítva. Ha a tartomány nem elegendő, a méréshez át kell állítani egy másik szintre. A multiméter csak hangerő- és frekvenciaszintek mérésére alkalmas, például az áramkör egyenfeszültségének mérésére. Szükséges továbbá egy 0,1uF/450V-os kondenzátor sorba kapcsolása a DC leválasztásához a mérés előtt
⑦ Ha induktív áramkörben méri a feszültséget, a multimétert le kell választani, mielőtt a mérést követően lekapcsolná a tápfeszültséget. Ellenkező esetben az áramellátás megszakításakor az áramkörben lévő induktív reaktanciás komponensek öninduktivitása miatt nagy feszültség keletkezhet, és a multiméter kiéghet.
