Melyik a több interferencia, digitális multiméter vagy mutató multiméter
Ha már a használati tapasztalataimról beszélek, először egy pointer multimétert használtam. Használatakor például az ellenállási tartományt néha nullára kell állítani. Feszültségmérésnél a magas fokozatról kezdem a mérést, nehogy leégjen a mérő. Ráadásul a mérésnél is stabilan kell tartanom, értékek leolvasásánál pedig a látómezőm merőleges legyen a számlap felületére. Jelentős emberi és környezeti beavatkozás miatt.
Éppen ellenkezőleg, a digitális multiméter nem rendelkezik a fent említett hátrányokkal, és nagy a bemeneti impedanciája, így nem kell aggódnia a mérő elégetése miatt.
A mutató típusú multiméternek azonban megvan az az előnye, hogy intuitív a paraméterek mérése során.
A digitális multiméter viszonylag alacsony követelményeket támaszt a működési környezettel szemben, széles körű alkalmazásokkal, erős interferencia-elhárító képességgel és a paraméterek intuitív megtekintésével.
Az analóg multiméternek nagy a térfogata, kényelmetlen a szállítása, magas a használati környezet követelményei, gyenge az interferencia-elhárító képessége, és kényelmetlen az olvasása, de nagy a pontossága.
Természetesen az interferencia-ellenes képesség jobb egy pointer típusú multiméterrel. Egyes elektromos paraméterek, például a frekvenciaváltó bizonyos pontjain lévő feszültség mérésekor a digitális multiméter véletlenszerűen fog leolvasni, és nem olvasható le. A pointer típusú multiméternél nincs ilyen probléma, de a pontossága és a könnyű kezelhetősége rosszabb, mint a digitális mérőké. Röviden, mindkettőnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei.
A mutatóóráknak két típusa van: belső és külső mágneses. A statikus elektromosság hatása miatt a hiba túl nagy. Ha megdörzsöli az óra tűjét a számlapüvegen, az nem tér vissza O-ba. A digitális órának megvannak a maga előnyei, de mindegyiknek megvan a maga hossza.
Nincs szükség rövidzárlatok mérésére, és vannak nyilvánvaló, vagy akár hatalmas akusztikai és optoelektronikai jelenségek. Az ebből eredő kioldásnál, amíg a rövidzárlat oka megszűnt, ellenőrizze, hogy a levegőkapcsoló érintkezőjét nem égette-e meg a rövidzárlati áram. Válassza le a kiváló tápellátást, hogy biztosítsa, hogy a levegőkapcsoló teljesen holt állapotban legyen. Zárja le a levegőkapcsolót, és mérje meg a kapcsoló háromfázisú bejövő és kimenő vezetékeinek kapcsait egy multiméter ohmos tartományával. Ha a vezetőképesség jó, akkor bekapcsolhatja és kipróbálhatja. Ha a fázis hiányzik, nem kell többet mondani. Cserélje ki a levegőkapcsolót.
Ha rövidzárlat lép fel a levegőkapcsolóban, fennáll annak a lehetősége, hogy a kapocs meghibásodik. Használhat meggert a szigetelési ellenállás mérésére az egyes kapcsok között (vagy használjon multimétert, hogy 20K vagy nagyobb sebességfokozattal mérjen, és távolítsa el a be- és kimenő vezetékeket a levegőkapcsoló mindkét oldalán). Ha a tárcsa mutatója a rázás kezdetén gyorsan jobbra elhajlik, az azt jelzi, hogy a levegőkapcsoló fázisok közötti szigetelése megromlott, és már nem használható. Ha a szigetelési ellenállás magas, több megaohm vagy több, akkor próbaüzemre bekapcsolható.
Hogyan használjunk multimétert a levegőkapcsoló kioldásának okának észlelésére
A próbaverzió bekapcsolásának eljárása a korábban leírtak szerint történik. Válassza le az előző tápegységet, zárja le a javított levegőkapcsolót, majd zárja le az előző tápegység kapcsolóját. Ha az áramellátás normális, és nincsenek rendellenes hangok vagy szagok, a levegőkapcsoló továbbra is használható.
Túlterhelés. A túlterhelés az egyik oka a levegőkapcsolók gyakori kioldásának. Ha kézzel megérinti a túlterhelt és megbotlott levegőkapcsolót, akkor általában úgy érzi, hogy a héj viszonylag forró, vagy akár forró is. Ez védőhatást okoz a levegőkapcsoló belsejében lévő termikus alkatrészeken.
Mérje meg a levegőkapcsoló üzemi áramát egy multiméter váltóáram-tartományával. Ha az üzemi áram meghaladja a levegőkapcsoló névleges áramát, és továbbra is működik, magasabb szintű levegőkapcsolót kell cserélni a tényleges üzemi áram alapján.
Rossz működés. Ha a levegőkapcsoló bemeneti és kimeneti vezetékei alumíniumhuzalok, könnyen reakcióba léphet a levegőkapcsoló réz sorkapcsaival, ami hőt okoz a sorkapcsokon. A levegőkapcsoló belsejében lévő hővédő berendezés a hő hatására deformálódik, ami védőhatást eredményez. Ez egy tipikus meghibásodás. Mindaddig, amíg a réz alumínium sorkapcsokat rányomják az alumínium vezetékre, és szorosan összekapcsolják a légkapcsoló sorkapcsokkal, ez a probléma megoldható.
