Mit kell először elvégezni leolvasó mikroszkóp fénybeállítása során?
A fény mikroszkóppal történő leolvasása fontos lépés a mikroszkóp használata során. Egyes tanulók véletlenszerűen elforgatják az objektívlencsét, hogy a fénylyuk felé nézzenek, ahelyett, hogy szükség szerint alacsony nagyítású tükröt használnának. Szeretem az egyik kezemmel elfordítani a tükröt, amitől gyakran le kell húzni. Ezért a tanároknak a diákok irányításakor hangsúlyozniuk kell az alacsony nagyítású tükrök használatát a fényhez. Erős fény esetén kis rekesznyílású és lapos tükröket, míg gyenge fény esetén nagy rekesznyílású és homorú tükröket használnak. A fényvisszaverő tükröket mindkét kezével addig kell forgatni, amíg egyenletes és világos kör alakú látómezőt nem látunk. A fény beigazítása után ne mozgassa véletlenül a mikroszkópot, nehogy a fény pontosan bejusson a reflektoron keresztüli átmenő nyílásba.
A redőny tetején különböző méretű kör alakú lyukak vannak, amelyeket nyílásoknak neveznek. A különböző rekesznyílások és a fénylyukak egymáshoz igazításával a fény intenzitása állítható. A minta általában a fénylyuk közepén helyezkedik el a könnyebb megfigyelés érdekében.
A nagyítás jelentése a szemlencse nagyításának szorzata az objektívlencse nagyításával. A szemhez legközelebb esőt okulárnak nevezzük. A szemlencse objektívlencséjének hossza nincs összefüggésben a nagyítási tényezővel. Az objektív és a tárgylemez közötti távolság nincs összefüggésben a nagyítási tényezővel. Minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb a cellák száma a látómezőben. A nagyítás nem a látómező fényességéhez kapcsolódik, hanem a visszaverő tükörhöz és az árnyékoló tükörhöz.
Mozgassa a szemlencsét, ha a szennyeződés elmozdul, a szennyeződés a szemlencsében lesz. Mozgassa az objektívlencsét, és ha a szennyeződés elmozdul, a szennyeződés az objektívben lesz. Mozgassa a csúszdát, ha a kosz megmozdul, a kosz a csúszdán lesz. A másik kettőt tartsa nyugodtan, a másikat pedig mozgassa meg, hogy tudja.
Először kis nagyítású tükör, majd nagy nagyítású tükör.
Egység: Mindegyiknek van sejtmembránja, citoplazmája, riboszómái és nukleinsavai. Minden sejtes szervezet rendelkezik DNS-sel és RNS-sel, a genetikai anyag pedig a DNS.
Megkülönböztetés: A lényegi különbség az, hogy a prokariótáknak nincs kialakult magja, amely magmembránba van burkolva.
