Mi az a két hullámhosszú infravörös abszorpciós technológia a gázdetektorokhoz?
A két hullámhosszú infravörös abszorpciós műszerek azon az alapelv szerint készülnek, hogy a szénhidrogén gázok és gőzök az elektromágneses spektrum infravörös tartományában bizonyos hullámhosszakon infravörös energiát nyelnek el. Az úgynevezett két hullámhossz, azaz a referencia hullámhosszú szénhidrogének ezen a hullámhosszon nem nyelnek el infravörös energiát; hullámhossz mérésénél a szénhidrogének ezen a hullámhosszon erősen elnyelik az infravörös energiát. Ha a mérési területen szénhidrogének vannak, a mérődetektoron mért infravörös energia alacsonyabb lesz, mint a referenciadetektoron. A műszer a kettő közötti különbség mérésével adja meg a szénhidrogén gázok és gőzök koncentrációját.
FTIR technológián alapuló - analitikai - laboratóriumi technológián alapul, és alkalmasabb munkavédelmi és munkaterület-felügyeletre. A katalitikus égésű típushoz képest rendkívül gyors reakcióidővel rendelkezik; nem rendelkezik a katalitikus égésű típusú mérgezési jelenséggel; a pontosságot nem befolyásolja a szénhidrogéngáz áramlási sebessége; a mérési tartomány olyan alacsony, mint 0 és 1,000 ppm és 0 és 100 térfogatszázalék között; és inert gáz környezetben is alkalmazható, mert nem igényel oxigén-levegőt a méréshez.
Nagyon durva környezetben használható, nem mozgó alkatrészek használatával, amelyeket nem érint a vibráció és az ütés; porvédők, fröccsenésvédők és tükörfűtési technológia alkalmazása; legalább 4 éves élettartamú, nem lemerülő elektronikusan keringő infravörös fényforrás; a lámpa kivételével az összes alkatrész nem öregszik; a mérőfejnek megvan az a tulajdonsága, hogy rendszeres önteszteken keresztül automatikusan jelezze a hibákat; a kalibráció 6 havonta elvégezhető; így az FTIR technikához képest jelentősen csökkenti az utólagos karbantartási költségeket és csökkenti a karbantartási költségeket. A kalibráció 6 havonta elvégezhető, így az FTIR technológiához képest jelentősen csökken a karbantartási költségek és a téves riasztások lehetősége.
Az infravörös hullámhossz korlátozottsága miatt csak szén-hidrogén kötéssel rendelkező szénhidrogénekhez alkalmas, és nem képes kimutatni az olyan gázokat, mint a CS2, H2, CO, NH3, valamint szénhidrogéneket, mint az acetilén és a benzol. Ezért alkalmasabb hosszú láncú szénhidrogénekhez, mint katalitikus égésérzékelőkhöz. Bár a kezdeti beruházás drága, az összár alacsonyabb, mint a katalitikus égetési technológia.
