Mi a különbség a pH és a lúgosság között?
1. A pH fogalma
A pH-érték, más néven hidrogénion-koncentrációs index és sav-bázis érték, az oldat hidrogénion-aktivitásának skálája, amely egyben az oldat szokásos értelemben vett savasságának és lúgosságának mértéke is. A "H" a "pH"-ban hidrogéniont jelent (H plusz), és sok elmélet létezik a "p" forrásáról. A kémiai világra való hivatkozás fogalma az, hogy a dimenzió nélküli mennyiség elé p-t adunk a mennyiség negatív logaritmusának reprezentálására.
A pH-érték valójában egy "logaritmikus egység". Mindegyik szám a víz savasságának 10-szeres változását jelzi. Az 5-ös pH-jú víz 10-szer olyan savas, mint a 6-os pH-jú.
Szabványos hőmérsékleten és nyomáson egy pH-jú =7 vizes oldat (például: a tiszta víz semleges, mert a hidrogénionok és hidroxidionok koncentrációjának szorzata, amelyet a víz normál hőmérsékleten és nyomáson természetesen ionizál (az iontermék víz) Az állandó mindig 1×10-14, és a két ion koncentrációja 1×10-7moL. A pH-érték kisebb, mint 7, ami azt jelzi, hogy a H plusz koncentrációja nagyobb, mint Az OH- koncentrációja kisebb, mint az OH-é, tehát az oldat erősen savas, és a pH-értéke nagyobb, mint 7. Ez azt jelenti, hogy H plusz Az OH- koncentrációja kisebb, mint az OH-é, tehát az oldat erősen lúgos, ezért minél kisebb a pH érték annál erősebb az oldat savassága, minél magasabb a pH, annál erősebb az oldat lúgossága.
2. A lúgosság fogalma
A lúgosság a vízben lévő anyagok teljes mennyiségére vonatkozik, amelyek képesek semlegesíteni az erős savakat. Ilyen anyagok közé tartoznak az erős bázisok, gyenge bázisok, erős bázisok és gyenge sók és hasonlók. A természetes vízben a lúgosságot főként a bikarbonát (bikarbonát, bikarbonát, ugyanez alább), a karbonát és a hidroxid okozza, amelyek közül a bikarbonát a víz lúgosságának fő formája. A lúgosságot okozó szennyezőforrások főként a papírgyártás, a nyomda és festés, a vegyipar és a galvanizálás szennyvizei, valamint a tisztítószerek, műtrágyák és növényvédő szerek használat közbeni elvesztése.
A lúgosság és a savasság fontos mutatók a vízminőség megítélésében és a szennyvíztisztítás ellenőrzésében. A lúgosítást gyakran használják a víztest pufferkapacitásának és a benne lévő fémek oldhatóságának és toxicitásának értékelésére is. A teljes lúgosság definícióját gyakrabban használják a mérnöki munkákban, amelyet általában a kalcium-karbonáttal egyenértékű koncentrációértékként jellemeznek.
3. A pH és a lúgosság közötti különbség és kapcsolat
Fogalmi szempontból a pH és a lúgosság nem ugyanaz, és a tényleges jelentésük is eltérő. Nincs egyértelmű összefüggés a pH és a lúgosság között. Az azonos lúgosságú víz (vagy oldatok) pH-értéke nem feltétlenül azonos. Ezzel szemben az azonos pH-értékű víz (vagy oldatok) lúgossága nem feltétlenül azonos.
Ennek az az oka, hogy a pH-érték közvetlenül tükrözi a víz H plusz vagy OH- tartalmát, míg a lúgosság nem csak az OH-t, hanem az olyan lúgos anyagokat is magában foglalja, mint a CO3-2 és a HCO{{3} }. Például: NaOH-oldat, lúgossága 0,1 mol/L, pH=13; NH3-H2O oldat, amelynek lúgossága 0,1 mol/L, pH=11; 0,1 mol/L lúgosságú NaHCO3 oldat, pH=8,3.
Bár nincs egyértelmű összefüggés a lúgosság és a pH-értékek között, a gyakorlatban minél nagyobb a lúgosság, annál magasabb a megfelelő pH-érték; minél alacsonyabb a lúgosság, annál alacsonyabb a megfelelő pH-érték; minél nagyobb a lúgosság, annál magasabb a megfelelő pH. Minél nagyobb a pufferelési segítség; minél kisebb a lúgosság, annál kisebb a pH-oldat pufferkapacitása!
