Mit tud a metallográfiai elemzőkre vonatkozó mikroszkóp-kifejezésekről?
Numerikus rekesznyílás
A numerikus apertúra (rövidítve NA) a metallográfiai mikroszkópok objektíveinek és kondenzátorainak kulcsfontosságú műszaki paramétere. Ez fontos indikátorként szolgál teljesítményük értékeléséhez, különösen a célok tekintetében. A rekesznyílás számszerű értéke az objektívek és a kondenzátorok külső burkolatán van feltüntetve.
A numerikus apertúra (NA) egyenlő az objektív elülső lencséje és a próbatest közötti közeg törésmutatójának (n) és a rekeszszög felének szinuszával (u). A képlet a következőképpen van kifejezve:
\\(NA=n\\sin\\frac{u}{2}\\)
Felbontás
A metallográfiai mikroszkóp felbontása a mikroszkóp által egyértelműen megkülönböztethető két tárgypont közötti minimális távolságra, más néven felbontóképességre utal. Számítási képlete a következő:
\\(\\sigma=\\lambda/NA\\) Ahol \\(\\sigma\\) a minimális felbontási távolság; \\(\\lambda\\) a fény hullámhossza; Az NA az objektív numerikus rekesznyílását jelenti. Látható, hogy egy objektív felbontását két tényező határozza meg: az objektív NA értéke és a megvilágító fényforrás hullámhossza. Minél nagyobb az NA érték és minél rövidebb a megvilágítás hullámhossza, annál kisebb a \\(\\sigma\\) és annál nagyobb a felbontás.
Nagyítás és hasznos nagyítás
Mivel a nagyítás kétszer történik az objektíven és az okuláron keresztül, a mikroszkóp teljes nagyítása \\(\\Gamma\\) az objektív nagyításának \\(\\beta\\) és a szemlencse nagyításának \\(\\Gamma_1\\) szorzata:
\\(\\Gamma=\\beta\\Gamma_1\\)
Nyilvánvaló, hogy a nagyítókhoz képest a mikroszkópok sokkal nagyobb nagyítást érnek el. A nagyítás kényelmesen állítható a különböző nagyítású objektívek és szemlencsék cseréjével.
Mélységélesség
A mélységélesség a fókuszmélység rövidítése. Amikor a mikroszkóp alatt egy tárgyra fókuszálunk, nemcsak a fókuszsíkon lévő pontok láthatók tisztán, hanem a sík felett és alatt bizonyos vastagságon belüli elemek is. Ennek a tiszta zónának a vastagságát mélységélességként határozzuk meg. Ez a jellemző különösen fontos a videomikroszkópoknál.
Mező átmérője
A mikroszkópos megfigyelés során látható fényes kör alakú területet látómezőnek nevezzük. Méretét a szemlencse belsejében lévő membrán határozza meg.
A mező átmérője, más néven mezőszélesség, a minta ténylegesen megfigyelhető tartományára vonatkozik a mikroszkóp körkörös látómezejében. A nagyobb térátmérő megkönnyíti a megfigyelést.
