Milyen tényezők befolyásolják a mikroszkóp felbontását?
A mikroszkóp felbontását befolyásoló tényezők a következők:
1, színkülönbség
A kromatikus aberráció súlyos hiba a lencseképalkotásban. Ha polikromatikus fényt használunk fényforrásként, a monokromatikus fény nem okoz kromatikus aberrációt. A fehér fény hét fajtából áll: piros, narancs, sárga, zöld, kék, lila. Minden fény hullámhossza eltérő, így a törésmutatója is eltérő a lencsén való áthaladáskor, így a tárgyoldalon egy pont foltot képezhet a képoldalon.
A színkülönbség általában magában foglalja a pozíció színkülönbségét és a nagyítási színkülönbséget. A helyzeti kromatikus aberráció a képet foltokkal vagy fényudvarral homályossá teszi, ha bármely pozícióban megfigyeljük. A nagyítás kromatikus aberrációja pedig színes széleket eredményez a képen.
2. Labdakülönbség
A szférikus aberráció a tengelyen lévő pontok monokromatikus fáziskülönbsége, amelyet a lencse gömbfelülete okoz. A szférikus aberráció következtében egy pont leképezése után már nem egy fényes folt, hanem egy világos folt, világos középponttal és fokozatosan elmosódó élekkel. Ez befolyásolja a képminőséget.
A szférikus aberráció korrekcióját gyakran az objektívek kombinációja küszöböli ki. Mivel a domború és konkáv lencsék szférikus aberrációja ellentétes, ennek kiküszöbölésére különböző anyagú konvex és konkáv lencsék választhatók és ragaszthatók. A régi mikroszkópban az objektívlencse szférikus aberrációja nincs teljesen korrigálva, ezért a korrekciós hatás elérése érdekében a megfelelő kompenzációs okulárhoz kell illeszteni. Általában az új mikroszkóp szférikus aberrációját teljesen kiküszöböli az objektív.
3, gyenge intelligencia
A kóma a tengelyen kívüli pontok monokromatikus fáziskülönbségéhez tartozik. Ha egy tengelyen kívüli tárgyat nagy rekesznyílású nyalábbal ábrázolunk, a kibocsátott sugár áthalad a lencsén, és már nem metszik egy pontot, így a fényfolt képe vessző alakot kap, ami olyan, mint egy üstökös, tehát "kómának" nevezik.
4. Asztigmatizmus
Az asztigmatizmus a tengelyen kívüli pontok monokromatikus fáziskülönbsége is, amely befolyásolja a tisztaságot. Ha a látómező nagy, a peremen lévő tárgypont messze van az optikai tengelytől, és a nyaláb erősen dől, ami asztigmatizmust okoz a lencsén való áthaladás után. Az asztigmatizmus hatására az eredeti tárgypont két egymástól elválasztott, egymásra merőleges rövid vonallá válik a képalkotás után, majd az ideális képsíkon való kombinálás után egy ovális folt alakul ki. Az asztigmatizmust komplex lencsekombináció szünteti meg.
5. Mezei dal
A mező görbületét "képmező görbületnek" is nevezik. Ha az objektívben térgörbület van, a teljes sugár metszéspontja nem esik egybe az ideális képponttal. Bár minden adott pontban tiszta képpont érhető el, a teljes képsík egy görbe felület. Ilyen módon a mikroszkópos vizsgálat során a teljes arc egyszerre nem látható tisztán, ami megnehezíti a megfigyelést és a fényképezést. Ezért a kutatómikroszkóp objektívlencséje általában egy lapos mező objektív, amely korrigálta a mező görbületét.
6, torzítás
Az összes fent említett fáziskülönbség befolyásolja a kép tisztaságát, kivéve a mező görbületét. A torzítás a fáziskülönbség egy másik fajtája, és a sugár koncentrikussága nem romlik. Ezért a kép tisztaságát nem befolyásolja, de a kép alakja az eredeti objektumhoz képest torzul.
(1) ha egy tárgy a lencse kétszeres gyújtótávolságán kívül helyezkedik el, a kép kétszeres fókusztávolságán belül és a fókuszon kívül csökkentett fordított valós kép jön létre;
(2) Ha a tárgy a lencse gyújtótávolságának kétszeresére esik, akkor a kép kétszeresénél azonos méretű fordított valós kép jön létre;
(3) Ha a tárgy a lencse gyújtótávolságának kétszeresén belül van, és nem éles, akkor a kép kétszeres gyújtótávolságából kinagyított, fordított valós kép jön létre;
(4) Ha a tárgy a lencse fókuszpontjában van, a kép nem készíthető;
(5) Ha a tárgy a lencseobjektum fókuszában helyezkedik el, akkor a képoldalon nem képződik kép, hanem a lencseobjektumnak a tárgytól távolabb eső oldalán egy felnagyított függőleges virtuális kép keletkezik.
