Mi a különbség az újratölthető és a nem{0}}tölthető pH kombinált elektródák között?
A pH kompozit elektródaház megkülönböztethető műanyag és üveg között. Az újratölthető pH-értékű kompozit elektródák elektródaházán folyadékadagoló nyílás található. Ha az elektróda külső referenciaoldata elveszett, a folyadékadagoló nyílás kinyitható a KCl-oldat pótlására. A nem újratölthető pH kompozit elektróda olyan géllel van feltöltve, mint a KCl, amelyet nem könnyű leereszteni, és nincs adagolónyílása.
Az újratölthető pH kompozit elektródák jellemzői, hogy a referenciaoldat nagy permeációs rátával rendelkezik, a folyadék határfelületi potenciálja stabil és reprodukálható, a mérési pontosság pedig nagy. Ha pedig a referenciaelektróda lecsökkent vagy szennyezett, a KCl-oldat pótolható vagy cserélhető, de hátránya, hogy nehezebben használható. Újratölthető pH kompozit elektródák használatakor a töltőnyílást ki kell nyitni a folyadéknyomás növelése és az elektróda reakciójának felgyorsítása érdekében. Ha az elektrolit szintje 2 centiméterrel a töltőnyílás alatt van, időben pótolni kell az új elektrolitot.
A nem újratölthető kompozit pH-elektródák jellemzője, hogy könnyen karbantarthatók és használhatók, ezért széles körben használják őket. Azonban, ha laboratóriumi pH-elektródaként használják, hosszú távú és folyamatos használat mellett a KCl koncentrációja a folyadék határfelületén csökkenni fog, ami befolyásolja a teszt pontosságát. Ezért, ha nem használnak újratölthető pH-értékű kompozit elektródákat, azokat elektródaáztató oldatba kell meríteni, hogy az elektródák teljesítménye jó legyen a következő tesztben. Egyes laboratóriumi pH-elektródákat azonban hosszú ideig nem tesztelik folyamatosan, így ez a szerkezet viszonylag kis mértékben befolyásolja a pontosságot. Az ipari pH-tartalmú kompozit elektródák azonban viszonylag alacsony követelményeket támasztanak a tesztelési pontosság tekintetében, így a könnyű használhatóság vált a fő választássá.
