Zajszintmérők súlyozó hálózata
Az emberi fül különböző frekvenciájú hallásának szimulálása érdekében különböző érzékenységűek, a hangszintmérőben van egy képes szimulálni az emberi fül hallási jellemzőit, az elektromos jelet úgy korrigálják, hogy a hallóérzékkel közelítsék a hálózat értékét, ez a hálózatot súlyozási hálózatnak nevezzük. A súlyozási hálózat által mért hangnyomásszint már nem az objektív fizikai hangnyomásszint (úgynevezett lineáris hangnyomásszint), hanem a hallásérzékeléssel korrigált hangnyomásszint, az úgynevezett súlyozott hangszint vagy zajszint.
A súlyozott (más néven súlyozott) paraméter egy olyan paraméter, amelyet a frekvencia-válasz görbe bizonyos súlyozása után mérnek, hogy megkülönböztessék azt egy súlyozatlan paramétertől egy lapos frekvencia-válasz állapotú állapotban. Például a jel-zaj viszonyt a definíció szerint a névleges jelszint alatt mérjük a zajszintet (ami lehet teljesítmény, vagy feszültség, áram), a névleges szint és a zajszint aránya a jel-zaj viszonyt, és ha ez decibel érték, akkor a kettő különbségét számítjuk ki. Ez a súlyozatlan jel-zaj arány. Mivel azonban az emberi fül nem képes minden frekvenciasávban érzékelni a zajt, és *érzékeny* a 3 kHz körüli középfrekvenciákra, de kevésbé az alacsony és magas frekvenciákra, előfordulhat, hogy a súlyozatlan S/N arány nem. jól egybeesik az emberi fülnek a zaj nagyságáról alkotott szubjektív érzékelésével.
Hogyan lehet összehangolni a méréseket a szubjektív észleléssel? Tehát van egy kiegyenlítő hálózat, vagy más néven súlyozási hálózat, az alacsony és a magas frekvenciák mérsékelten csillapításra kerülnek, így a középső frekvenciák hangsúlyosabbak lesznek. Ez a súlyozott hálózat kapcsolódik a mérendő berendezéshez és a mérőműszerekhez, így a berendezés a középfrekvenciás zaj hálózat „erősítésének” hatása lesz, vagyis a hallásérzékre gyakorolt legnagyobb hatást a középfrekvenciás zaj kapja nagyobb súlyozás mellett a mért jel-zaj viszonyt ezúttal súlyozott jel-zaj viszonynak nevezzük, ami igazabban tükrözheti az emberi hallás szubjektív érzetét.
A használt súlyozási hálózattól függően ezeket A hangszintnek, B hangszintnek és C hangszintnek nevezik, és a mértékegységeket dB(A), dB(B) és dB(C) formátumban rögzítik. A súlyozott hangszint az emberi fül frekvenciakarakterisztikáját szimulálja az 55 dB-nél kisebb intenzitású zajok esetén, a B súlyozott hangszint a közepes intenzitású, 55 dB és 85 dB közötti zajok frekvenciakarakterisztikáját szimulálja, a C súlyozott hangszint pedig a nagy intenzitású zajok. A fő különbség a három között a zaj alacsony frekvenciájú összetevőinek csillapítása, ahol A csillapítja a legjobban, B a második, C pedig a legkevésbé. Az A-súlyozott hangszint a világon a legszélesebb körben használt zajmérésre, mert jelleggörbéje közel áll az emberi fül hallási jellemzőihez, és számos, a zajjal kapcsolatos nemzeti norma az A-súlyozott szintre, mint indexre épül.
