Az optikai mikroszkópokban használt fényforrások típusai és jellemzőik
【Elektron mikroszkóp】
Az elektronmikroszkópok felépítésük és felhasználásuk szerint transzmissziós elektronmikroszkópokra, pásztázó elektronmikroszkópokra, reflexiós elektronmikroszkópokra és emissziós elektronmikroszkópokra oszthatók. Transzmissziós elektronmikroszkópokat gyakran használnak azon finom anyagszerkezetek megfigyelésére, amelyek közönséges mikroszkóppal nem különböztethetők meg; A pásztázó elektronmikroszkópokat főként szilárd felületek morfológiájának megfigyelésére használják, és röntgendiffraktométerekkel vagy elektronenergia-spektrométerekkel is kombinálhatók elektronok képzésére. Mikroszondák anyagösszetétel elemzéséhez; Emissziós elektronmikroszkópia önkibocsátó elektronfelületek vizsgálatára.
【Optikai mikroszkóp】
Az optikai mikroszkópokhoz számos osztályozási módszer létezik: A Zhitai a felhasznált okulárok száma szerint trinokuláris, binokuláris és monokuláris mikroszkópokra osztható; a sztereoszkópikus és nem sztereoszkópikus mikroszkópok feloszthatók aszerint, hogy a képnek van-e háromdimenziós értelme; szerint a megfigyelési objektum osztható Az optikai elv szerint osztható polarizált fényre, fáziskontrasztra és differenciális interferencia-kontraszt mikroszkópra stb.; a fényforrás típusa szerint felosztható közönséges fényre, fluoreszcenciára, infravörös fényre és lézermikroszkópra stb.; a vevő típusa szerint vizuális, fényképészeti és televíziós mikroszkópokra osztható, stb. Az általánosan használt mikroszkópok közé tartozik a binokuláris folyamatos zoom sztereó mikroszkóp, metallográfiai mikroszkóp, polarizált fénymikroszkóp, ultraibolya fluoreszcens mikroszkóp stb.
A binokuláris sztereó mikroszkóp kétcsatornás optikai útvonalat használ, hogy sztereoszkópikus képet biztosítson a bal és a jobb szem számára. Lényegében két, egymás mellett elhelyezett egycsöves mikroszkópról van szó. A két lencsecső optikai tengelyei egy olyan látószöget alkotnak, amely megegyezik azzal a látószöggel, amely akkor alakul ki, amikor az emberek mindkét szemükkel megfigyelnek egy tárgyat, és ezáltal háromdimenziós vizuális képet alkotnak a háromdimenziós térben. A binokuláris sztereó mikroszkópokat széles körben használják szeletelési műveletekben és mikrosebészetben a biológia és az orvostudomány területén; az iparban apró alkatrészek és integrált áramkörök megfigyelésére, összeszerelésére és ellenőrzésére használják.
A metallográfiai mikroszkóp olyan mikroszkóp, amelyet kifejezetten átlátszatlan tárgyak, például fémek és ásványok metallográfiai szerkezetének megfigyelésére használnak. Ezeket az átlátszatlan tárgyakat közönséges áteresztőfény-mikroszkóppal nem lehet megfigyelni, így a metallográfia és a közönséges mikroszkóp közötti fő különbség az, hogy az előbbi visszavert, míg az utóbbi áteresztett fényt használ a megvilágításhoz. A metallográfiai mikroszkópban a megvilágító sugarat az objektívlencse irányából a megfigyelt tárgy felületére bocsátják ki, a tárgyfelületről visszaverik, majd visszakerülnek az objektívlencsébe képalkotás céljából. Ezt a fényvisszaverő megvilágítási módszert széles körben alkalmazzák az integrált áramköri szilíciumlapkák vizsgálatánál is.
Az ultraibolya fluoreszcens mikroszkóp egy olyan mikroszkóp, amely ultraibolya fényt használ a fluoreszcencia gerjesztésére a megfigyeléshez. Egyes példányok látható fényben nem tudnak szerkezeti részleteket észlelni, de festés után ultraibolya fénnyel besugározva a fluoreszcencia miatt látható fényt bocsáthatnak ki, látható képet alkotva. Az ilyen mikroszkópokat általában a biológiában és az orvostudományban használják.
A televíziós mikroszkópok és a töltéscsatolt eszközmikroszkópok olyan mikroszkópok, amelyek vevőeleme egy televíziós kamera célpontja vagy egy töltéscsatolt eszköz. A mikroszkóp valós képfelületére egy televíziós kameracélpontot vagy egy töltéscsatolt eszközt szerelnek fel, amely az emberi szemet vevőként helyettesíti, és ezekkel az optoelektronikai eszközökkel az optikai képet elektromos jel képévé alakítják, majd méretérzékelést, részecskeszámlálást és egyéb munkákat végezni. Ez a fajta mikroszkóp számítógéppel együtt is használható, ami megkönnyíti az észlelés és az információfeldolgozás automatizálását, és leginkább olyan alkalmakkor használják, amelyek sok fáradságos detektálási munkát igényelnek.
A pásztázó mikroszkóp olyan mikroszkóp, amelyben a képalkotó sugár pásztázó mozgást végezhet a tárgy felületéhez képest. A pásztázó mikroszkópban az objektívlencse legnagyobb felbontását a látómező csökkentése biztosítja. Ezzel egyidejűleg optikai vagy mechanikus szkenneléssel a tárgyfelülethez képest nagyobb látómezőben pásztázzák a képsugarat, és információfeldolgozási technológiát alkalmaznak egy összetett nagyméretű képinformáció beszerzésére. Ez a fajta mikroszkóp alkalmas nagy felbontású, nagymezős képeket igénylő megfigyelésekre. Durva fókuszcsavar: mozgassa az objektív hengerét fel és le széles tartományban.
