Az infravörös hőmérsékletmérő műszerek típusai és működési elvei
1. Infravörös hőmérsékletmérő műszerek típusai
Az infravörös hőmérsékletmérő műszereknek három fő kategóriája van: infravörös hőkamerák, infravörös hőtelevízió-rendszerek és infravörös hőmérők (ponthőmérők). Az 1960-as években Kína kifejlesztette első infravörös hőmérőjét. 1990 után egymást követően sor került az energiaipari alkalmazásokra alkalmas hőmérők gyártása kis- és nagytávolságú mérésekre, mint például a Xiguang IRT-1200D, HCW-III, HCW-V, YHCW-9400, WHD4015 (kettős rálátású célzás, céltávolság 40 mm, 1H5 maximális átmérő 30 mm). (optikai irányzék, célátmérő 50 mm, maximális mérési távolság 30 m).
A svéd AGA cég által gyártott amerikai modellek, köztük a PM-20, 30, 40, 50 és HAS-201, valamint a TPT20, 30, 40, 50 szintén széles körben elterjedtek. A DL-500E 110 ~ 500 kV-os teljesítményátalakító berendezésekhez használható tiszta képekkel és pontos hőmérséklet-leolvasásokkal.
A főbb infravörös hőkamerák a japán TVS-2000 és TVS-100, az amerikai PM-250, valamint a svéd AGA THV510, 550 és 570. A közelmúltban hazai gyártású infravörös hőkamerákat fejlesztettek ki Kunmingban, helyi gyártást valósítva meg.
2. Az infravörös hőmérők működési elve
Az infravörös hőmérők működési elvének, műszaki specifikációinak, működési környezeti feltételeinek, működésének és karbantartásának ismerete az alapja a műszerek megfelelő kiválasztásának és működtetésének. Az infravörös hőmérő optikai rendszerből, fotoelektromos detektorból, jelerősítőből, jelfeldolgozó egységből, kijelzőből és kimeneti modulból áll.
Az optikai rendszer összegyűjti az infravörös sugárzási energiát a céltárgyból a látómezőjében. A látómező méretét a hőmérő optikai alkatrészei és elrendezése határozza meg. Az infravörös energiát a fotoelektromos detektorra fókuszálják, és megfelelő elektromos jellé alakítják át. Az erősítést és a jelfeldolgozást követően a jel a műszer belső algoritmusa és a cél emissziós korrekciója alapján a célhőmérséklet-értékké alakul. Ezenkívül figyelembe kell venni a céltárgy és a hőmérő környezeti tényezőit is, mint például a hőmérséklet, a légköri viszonyok, a szennyeződés és az interferencia, valamint a megfelelő korrekciós módszereket.
Minden abszolút nulla feletti hőmérsékletű objektum folyamatosan infravörös sugárzási energiát bocsát ki a környező térbe. Egy objektum infravörös sugárzási energiájának nagysága és hullámhossz-eloszlása szorosan összefügg a felszíni hőmérsékletével. Ezért egy tárgy felületi hőmérséklete pontosan mérhető az önkibocsátott infravörös energia érzékelésével. Ez képezi az infravörös sugárzás hőmérőjének objektív alapját.
