A gázdetektorok eredményeit és a műszaki kommunikációt befolyásoló két kulcstényező
1. A gázérzékelő személyzet műszaki színvonala, működési készségei és tudásszintje;
2. A gázérzékelő személyzet felelősségérzete munkájukkal szemben;
3. A gázérzékelő személyzet pszichológiai és élettani körülményei működés közben.
A fenti három szempont összefügg egymással, de ezek között a gázérzékelő személyzet műszaki színvonala és működési felkészültsége a fő szempont. A műszaki ismeretekkel nem rendelkező személyzet nem érhet el rendkívül megbízható észlelési eredményeket. Ezért a gázérzékelõ személyzet szintû képzése a szint által megkívánt technikai készségek elérése érdekében fontos intézkedés az észlelési eredmények megbízhatóságának javítása érdekében. A szintképzés a gázérzékelő személyzet tudásszintjének és működési készségeinek szabványosítása, hogy a különböző szintű kezelők a képzést követően ugyanazt a szintet érjék el. Ily módon nagyjából azonos detektálási eredményeket lehet elérni ugyanazon munkadarab észlelésekor, jó összehasonlíthatóságot, megbízhatóságot és hitelességet érve el.
A gázérzékelő személyzet felelősségérzete kétségtelenül nagyon fontos. Az azonos műszaki szintű gázérzékelők eltérő észlelési eredményeket érhetnek el az eltérő munkafelelősség miatt. A gyenge munkahelyi felelősségből fakadó hibák elképzelhetetlen és súlyos következményekkel járhatnak. A gázérzékelő személyzet felelősségteljes munkavégzésre való oktatása fontos eleme az észlelési eredmények megbízhatóságának javításának.
A gázérzékelő személyzet működés közbeni fizikai és élettani állapota is befolyásolhatja az észlelési eredmények megbízhatóságát. Az elégtelen fizikai erő vagy a hosszú munkaidő miatti túlzott fáradtság miatt befolyásolhatja a kezelő koncentrációját, és károsan befolyásolhatja az észlelési eredményeket, ami hibákhoz vezethet.
A tesztelési folyamatban az emberi tényezők káros hatásainak minimalizálása érdekében a személyzet képzésének, a szakmai etikai oktatásnak és a személyzet megfelelő igénybevételének hangsúlyozása mellett az automatizált tesztelési technológia fejlesztése fontos módja a tesztelési eredmények megbízhatóságának növelésének és az emberi részvétel csökkentésének a teljes tesztelési folyamat során.
A vizsgálati eredmények megbízhatóságát az emberi tényezők mellett objektív tényezők is befolyásolják, amelyek három szempontra oszthatók:
1. A vizsgálóműszerek és berendezések teljesítményére gyakorolt hatás;
2. A munkakörnyezeti feltételek hatásának észlelése;
3. A különböző kimutatási módszerek korlátainak hatása.
A vizsgálóműszer teljesítménye is befolyásolhatja a vizsgálati eredmények pontosságát. Az észlelési módszertől függetlenül a műszerek, berendezések és eszközök teljesítménye különböző mértékben befolyásolja az észlelés megbízhatóságát. Például, ha ugyanazon modell szondáinak teljesítményében különbségek vannak, a mért eredmények is eltérőek lesznek. Ezért az észlelési műszerek és berendezések teljesítményének javítása és javítása fontos szempont az észlelési megbízhatóság javításában.
A munkakörnyezet teszteredményekre gyakorolt hatását gyakran figyelmen kívül hagyják. Laboratóriumi körülmények között a környező környezet szigorú ellenőrzése, a megfelelő szobahőmérséklet, a nyugodt környezet és a korlátlan működési idő miatt a vizsgálati eredmények nagyobb megbízhatóságot érnek el, mint a helyszíni körülmények között. Például laboratóriumi körülmények között a kimutatással el lehet érni a vizsgált anyag megfelelő elválasztását, kielégítő kimutatási feltételeket, és így nagy kimutatási érzékenységet lehet elérni, ami terepi körülmények között nehezen elérhető. Például a nem megfelelő hőmérséklet befolyásolhatja a gázérzékelő személyzet pszichológiai és fiziológiai állapotát, ezáltal befolyásolva az észlelési eredményeket. Ezért a környezeti feltételek javítása is fontos lépés az észlelés megbízhatóságának növelésében.
