Az AC szabályozott tápegység használata és osztályozása
①Ferromágneses rezonáns váltakozó áramú feszültségstabilizátor: AC feszültségstabilizáló eszköz, amely egy telített fojtótekercs és egy megfelelő kondenzátor kombinációjából áll, állandó feszültséggel és feszültségjellemzőkkel. A mágneses telítés típusa ennek a feszültségszabályozónak a korai jellemző szerkezete. Egyszerű felépítésű, kényelmes gyártású, széles bemeneti feszültséggel, megbízható működéssel és erős túlterhelési kapacitással rendelkezik. A hullámforma torzítása azonban nagy, és a stabilitás nem magas. Az elmúlt években kifejlesztett feszültségstabilizáló transzformátor egyben olyan tápegység is, amely az elektromágneses alkatrészek nemlinearitása révén valósítja meg a feszültségstabilizáló funkciót. A különbség közte és a mágneses telítési feszültségszabályozó között a mágneses áramkör felépítésében rejlik, de az alapvető működési elv ugyanaz. Egy vasmagon egyszerre kettős feszültségstabilizáló és feszültségátalakítási funkciót valósít meg, így felülmúlja a hagyományos teljesítménytranszformátorokat és a mágneses telítési feszültségszabályozókat.
Az AC szabályozott tápegység használata és osztályozása
② Mágneses erősítő típusú váltóáramú feszültségstabilizátor: Olyan eszköz, amely sorba köt egy mágneses erősítőt és egy autotranszformátort, és egy elektronikus áramkört használ a mágneses erősítő impedanciájának megváltoztatására a kimeneti feszültség stabilizálása érdekében. Áramköri formája lehet lineáris erősítés vagy impulzusszélesség moduláció. Ez a fajta feszültségszabályozó zárt hurkú visszacsatoló rendszerrel rendelkezik, így nagy stabilitással és jó kimeneti hullámformával rendelkezik. A nagy tehetetlenségi nyomatékú mágneses erősítő használata miatt azonban a helyreállítási idő viszonylag hosszú. Az öncsatolási módszer miatt pedig gyenge az interferencia-elhárító képesség.
③Induktív váltakozó feszültség stabilizátor: Olyan eszköz, amely stabilizálja a kimeneti váltakozó feszültséget a transzformátor szekunder feszültsége és a primer feszültség közötti fáziskülönbség változtatásával. Felépítésében hasonló egy tekercses aszinkron motorhoz, és elvileg egy indukciós feszültségszabályozóhoz. Széles feszültségszabályozási skálával rendelkezik, jó kimeneti feszültség hullámformája van, és a teljesítmény elérheti a több száz kilowattot. Mivel azonban a forgórész gyakran zárt rotoros állapotban van, az energiafogyasztás nagy, a hatásfoka pedig alacsony. Ráadásul a felhasznált réz és vas nagy mennyisége miatt kevesebb a termelés.
④Tirisztoros váltóáramú feszültségstabilizátor: Olyan váltakozó áramú feszültségstabilizátor, amely tirisztorokat használ teljesítménybeállító alkatrészekként. Előnye a nagy stabilitás, a gyors reagálás és a zajmentesség. A hálózati áram hullámformájának károsodása miatt azonban interferenciát okoz a kommunikációs berendezésekben és az elektronikus berendezésekben.
Az AC szabályozott tápegység használata és osztályozása
Lépjen kapcsolatba az AC feszültség stabilizátorral
Csúszó váltóáramú feszültségstabilizátor: A transzformátor csúszóérintkezőjének helyzetét megváltoztató eszköz a kimeneti feszültség stabilizálása érdekében, azaz szervomotorral hajtott, automatikus feszültségszabályozó AC feszültségstabilizátor. Ez a típusú szabályozó nagy hatásfokkal, jó kimeneti feszültség hullámformával rendelkezik, és nincs különleges követelmény a terhelés jellegére vonatkozóan. A stabilitás azonban alacsony, és a helyreállítási idő hosszú.
Az áramellátási technológia fejlődésével az 1980-as években a következő három új típusú váltakozó áramú vezérlésű tápegység jelent meg.
① Kompenzált váltakozó feszültség stabilizátor: részben beállított feszültségstabilizátorként is ismert. Használja a tápegység és a terhelés közé sorba kapcsolandó kompenzációs transzformátor kiegészítő feszültségét, és szakaszos váltakozóáramú kapcsolókkal (kontaktorokkal vagy tirisztorokkal) vagy folyamatos szervomotorokkal változtassa meg a kiegészítő feszültség nagyságát vagy pólusát a bemeneti feszültség növekedésével. . A feszültségszabályozás céljának elérése érdekében a bemeneti feszültség nagyobb részét (vagy elégtelen részét) ki kell vonni (vagy összeadni). A kompenzációs transzformátor kapacitása a kimeneti teljesítménynek csak körülbelül 1/7-e, amelynek előnyei az egyszerű felépítés és az alacsony költség, de a stabilitás nem magas.
② Numerikus vezérlésű váltakozó feszültség stabilizátor és léptetőfeszültség stabilizátor: a vezérlő áramkör logikai elemekből vagy mikroprocesszorokból áll, és a transzformátor primer fordulatainak számát a bemeneti feszültség szintje szerint alakítják át a kimeneti feszültség stabilizálása érdekében.
③ Statikus váltakozó feszültség stabilizátor: Jó szigetelő hatása miatt alkalmazzák, és kiküszöbölheti az elektromos hálózat csúcsinterferenciáját.
