A tranzisztorok minőségének multiméterrel történő megítélésének módszerei a következők:
① NPN tranzisztor tesztelése: Állítsa a multiméter ohm tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, csatlakoztassa a fekete szondát az alaphoz, majd csatlakoztassa a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek kicsik, akkor csatlakoztassa a piros szondát az alaphoz, a fekete szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek is nagyok, akkor a tranzisztor jó.
② PNP tranzisztor tesztelése: Állítsa a multiméter ohm tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, csatlakoztassa a piros szondát az alaphoz, majd csatlakoztassa a fekete szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek kicsik, csatlakoztassa a fekete szondát az alaphoz, a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyok, akkor a tranzisztor jó.
Ha a tranzisztoron lévő jelölések nem egyértelműek, egy multiméterrel előzetesen meghatározható a tranzisztor minősége és típusa (NPN vagy PNP), és megkülönböztethető a három e, b és c elektróda. A tranzisztor mutató multiméterrel történő mérésének vizsgálati módszere a következő:
① Mutatós multiméter használata az alap és a tranzisztor típusának meghatározásához: Állítsa a multiméter ohmos tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, feltételezze, hogy a tranzisztor egyik pólusa az "alap", csatlakoztassa a fekete szondát a feltételezett alaphoz, majd csatlakoztassa a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyon kicsik (vagy több száz ohmtól több ezer ohmig), akkor a feltételezett bázis helyes, és a vizsgált tranzisztor NPN tranzisztor; A fentiek szerint, ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyon nagyok (körülbelül több ezer ohm-tízezer ohm), akkor a feltételezett bázis helyes, és a vizsgált tranzisztor PNP típusú tranzisztor. Ha a kétszer mért ellenállásértékek egy nagy és egy kicsi, akkor az alapelektródára vonatkozó eredeti feltételezés hibás. Ebben az esetben újra fel kell venni a másik elektródát "alapelektródának", és meg kell ismételni a fenti tesztet.
② Határozza meg a kollektort és az emittert: továbbra is állítsa a mutató multiméter ohmos tartományát "R × 100" vagy "R × 1k" értékre. Példaként egy NPN tranzisztort használva csatlakoztassa a fekete szondát a feltételezett c kollektorhoz, a piros szondát pedig az e feltételezett emitterhez. Csípje meg kézzel a b és c pólust (ne tegye közvetlenül érintkezésbe), csatlakoztasson egy előfeszítő ellenállást b és C közé az emberi testen keresztül, olvassa le a mérőfejen látható ellenállásértéket, majd csatlakoztassa a két szondát fordítva az újbóli teszteléshez. Ha a mért ellenállásérték időknél kisebb, az azt jelzi, hogy a nullhipotézis teljesül, mivel c és e ellenállásértékei azt jelzik, hogy a multiméteren áthaladó áram nagy és az előfeszítés normális. Napjainkban a mutatókkal ellátott multiméterek interfészekkel rendelkeznek a tranzisztorok erősítési tényezőjének (Hfe) mérésére. Meg tudod becsülni a tranzisztor erősítési tényezőjét? cb
