A metallográfiai mikroszkóp fő szerkezete
A metallográfiai mikroszkóp szerkezete alapvetően három részre oszlik: mechanikus részre, világító részre és optikai részre
(1) A metallográfiai mikroszkóp mechanikai része
1. A tükörtalp a teljes metallurgiai mikroszkóp mikroszkóp alapja. Általában patkó vagy téglalap, amely a teljes tükörtest stabilitását támogatja. Egyes mikroszkópok a tükör alapjában világító eszközökkel vannak felszerelve.
2. A tüköroszlop a tükör alapja feletti függőleges rész, amely a tükörkar csatlakoztatására és megtámasztására szolgál.
3. A tükörkar a tüköroszlop felfelé ívelt része. Egyes mikroszkópok, amelyeket a mikroszkóp használatakor tartanak, mozgatható csatlakozással rendelkeznek a tükörkar és a tükörtartó között, amelyet ferde csuklónak neveznek. A tükör hátrafelé dönthető a könnyebb megfigyelés érdekében.
4. Lencsecső A lencsekar elülső részéhez csatlakoztatott, általában 160 mm hosszú henger. Néhány objektívcső rögzített, néhány pedig fel-le mozgatható. A lencsecső felső vége okulárral van felszerelve, az alsó vége pedig az objektív-átalakítóhoz csatlakozik.
5. Az állító a tükörkarra vagy tüköroszlopra szerelt nagy és kis csavar. Forgatáskor a tükörcső vagy a tárgyasztal fel-le mozgatható az objektív és a minta távolságának beállításához, vagyis a gyújtótávolság beállításához. Amikor a durva beállító csavar forog, a fel és le mozgási tartomány nagy, és az objektívlencse és a minta közötti távolság gyorsan beállítható, hogy a tárgy képe megjelenjen a látómezőben. Amikor a finombeállító csavar forog, az emelési tartomány kicsi. Általában a durva beállító csavaros fókuszálás alapján, vagy nagy nagyítású lencse használatakor pontosabb beállításokat végezhetünk, hogy teljesen tiszta tárgyképet kapjunk, és megfigyeljük a minta különböző rétegeinek és mélységeinek szerkezetét. .
6. Az objektívlencse-váltó (forgótárcsa) egy szabadon forgatható tárcsa, amely a lencsecső alsó végéhez kapcsolódik. 3-4 kerek lyukkal rendelkezik, és az objektívlencse ezekbe a kerek lyukakhoz van szerelve. A forgó korong elforgatásával különböző nagyítású objektívek cserélhetők. Az objektív lencséjének munkahelyzetbe forgatásakor (azaz az optikai tengellyel koaxiálisan) a forgókorong szélén lévő bevágást az alapon lévő rögzítőcsattal kell rögzíteni, ellenkező esetben a minta nem figyelhető meg.
7. Metallográfiai mikroszkóp állvány Négyzet alakú vagy kör alakú platform a lencsecső alatt tárgylemezek elhelyezésére. Az emelvény közepén egy kör alakú fénylyuk található, amelyen keresztül az alulról jövő fény rávilágít a mintára. A mintalap toló a színpadra van felszerelve, és a bal oldalon lévő ívelt rugós kapocs a mintalap rögzítésére szolgál, és a minta a jobb oldalon lévő két spirál elforgatásával mozgatható előre, hátra, balra és jobbra . Egyes légcsavarokon mérlegek is találhatók, amelyek ki tudják számítani a próbatest által megtett távolságot és meghatározzák a minta helyzetét.
(2) A metallográfiai mikroszkóp megvilágító része
A színpad alatt egy világítóberendezés található, amely kondenzátorból, irizáló fényből és reflektorból áll:
1. A reflektor egy kétoldalas tükör, amelynek egyik oldala lapos, a másik homorú. A tükörtalp aljára van felszerelve, és bármilyen irányba forgatható. Feladata a fényforrás irányának megváltoztatása és a fénygyűjtő tükörre való visszaverése, majd a minta megvilágítása a fénylyukon keresztül. A fényvisszaverő tükör homorú felülete erős fénygyűjtő erővel rendelkezik, amely gyenge fény esetén, síktükör pedig erős fény esetén alkalmas.
2. Fénykollektor Fénykollektorként is ismert, a színpad alatti konzolon található, és fénygyűjtő tükörből és irizáló nyílásból áll. A tükörasztal alatti állítócsavarral szabályozható a magassága a fény intenzitásának beállításához.
(1) Fénygyűjtő tükör A hajó két vagy három lencséből áll, amelyek domború lencseként működnek, és a fényt nyalábokká gyűjtik a megvilágítás fokozása érdekében.
(2) Az irizáló nyílás a fénygyűjtő tükör alatt található, amelyet nyílásnak is neveznek, és több mint egy tucat fémlemezből áll. Kívülről fogantyú áll ki. Ennek a fogantyúnak a megnyomásával módosítható a membránnyílás mérete az áthaladó fény mennyiségének beállításához. Egyes mikroszkópoknál az irizáló membrán alatt egy szűrőüveg tartókeret is található, amelyen különböző színű szűrőüvegek tarthatók.
(3) A metallográfiai mikroszkóp optikai része
1. A szemlencse, más néven szemlencse, a lencsecső felső végére van felszerelve, és általában két lencséből áll. A felső és az alsó lencse közé, illetve az alsó lencse alá fémből készült membránt helyeznek el, amely meghatározza a látómező méretét, ezért ezt mezőrekesznek nevezik. A membrán felületére okulár-mikrométer is felszerelhető, a membránra pedig emberi haj is ragasztható mutatóként a megfigyelési cél jelzésére. A mikroszkóp mindig fel van szerelve 2-3 okulárokkal, amelyekbe olyan szimbólumok vannak gravírozva, mint például 5x, 10x, 15x stb., hogy megmutassák a nagyítását, amelyek opcionálisan használhatók. Az általánosan használt szemlencse 10x.
2. Az objektívlencse, más néven összekötő objektív, az objektív-átalakítóra van felszerelve, általában 3-4 darab van belőle. Az objektív lencsék egy csoportja, amelyek szigorúan több domború lencsével és konkáv lencsével vannak kombinálva. A mikroszkóp felbontási teljesítményének kulcseleme. A fő teljesítménymutatók általában az objektíven vannak jelölve – nagyítás és rekeszérték (például 10/o.25, 40/o.65 és 100/1,25), az objektívcső hossza és a szükséges fedőüveg vastagság ( Például 160/0,17). A különböző nagyítások szerint az alacsony nagyítású objektívet 10-szeres alatti, a nagy teljesítményű objektívet 40-szeres, az olajimmerziós objektívet pedig 90-szeres vagy 100-szorosnak szokás hívni. A megkülönböztetés megkönnyítése érdekében a nagy teljesítményű lencsén és az olajlencsén gyakran különböző színű vonalakból álló kört használnak speciális jelölésként.
A rekeszérték (numerikus rekesznyílás, rövidítve NA) tükrözheti az objektívlencse felbontásának méretét, és minél nagyobb a szám, annál nagyobb a felbontás.
A munkatávolság az objektívlencse alsó lencséjének felülete és a fedőüveg felső felülete közötti távolságra vonatkozik, amikor a mikroszkóp működőképes (a tárgyképbeállítás tiszta). Minél nagyobb az objektívlencse nagyítása, annál kisebb a munkatávolság
A metallográfiai mikroszkóp fő szerkezete
