A különbség a kapcsolási vezérlésű tápegység és a lineáris szabályozású tápegység között
1. A teljesítményfrekvenciás transzformátor és a nagyfrekvenciás transzformátor összehasonlítása
A kapcsolóüzemű tápegység nagyfrekvenciás transzformátort, a lineáris szabályozású tápegység pedig teljesítményfrekvenciás transzformátort használ. A leírás a következő:
a. A teljesítmény-frekvencia-transzformátort a lineáris szabályozású tápegységben kell használni, és a 220 V-os váltóáramú hálózati feszültséget a teljesítmény-frekvencia-transzformátoron keresztül kell csökkenteni. Működési gyakorisága alacsony, vasmagként szilícium acéllemezt használnak.
b. A kapcsoló szabályozó áramkör egy nagyfrekvenciás transzformátort használ mágneses magként. Működési frekvenciája nagyon magas, térfogata jelentősen lecsökkent, tömege pedig csak egyötöde a teljesítményfrekvencia transzformátornak.
2. Az állítócső és a kapcsolócső összehasonlítása
A lineárisan szabályozott tápegység fő triódája az állítócső, a kapcsoló tápegység fő trióda pedig a kapcsolócső (MOS cső):
a. A kapcsolócső működési frekvenciája magas. A kapcsolócsövet a kapcsolóüzemű tápegységben, a beállítócsövet pedig a lineárisan szabályozott tápegységben használják. A kettő munkamódszere eltérő. A trióda működési frekvenciája eltérő, és a kapcsolócső működési frekvenciája sokkal magasabb.
b. A kapcsolócső kapcsolási állapotban működik. A kapcsolóüzemű kapcsolócső kapcsolási állapotban működik, azaz vagy kikapcsolt vagy telített állapotban működik; ebben a munkamódban a kapcsolócső nagyon kevés energiát fogyaszt, és magas hatásfokkal rendelkezik, amely elérheti a 80 százalékot is.
c. A kapcsolócső energiafogyasztása kicsi. A kapcsolási állapotban működő trióda alacsony fogyasztása miatt nincs szükség nagy hűtőbordára a kapcsolócsőhöz. A gép belsejében alacsony a hőmérséklet, ami elősegíti az áramkör hosszú távú stabil működését, és a tápegység élettartama viszonylag hosszú.
d. Az állítócső hatékonysága alacsony. A lineáris tápegység beállító csője erősített állapotban működik, az összes terhelési áram átfolyik a beállító csövön, és a kollektor és az állítócső emittere közötti feszültségesést a feszültség szabályozására, a kollektor közötti csövet használják fel. és az emitter A nyomásesés nagy, a beállítócső hőmérséklete magas, és nagyobb térfogatú hűtőbordára van szükség. Konverziós hatékonysága alacsony, mindössze 50 százalék.
3. Egyenirányító áramkör és szűrőkör összehasonlítása
A kapcsolóüzemű és a lineáris szabályozott tápegység egyenirányító és szűrő áramköreit az alábbiak szerint hasonlítjuk össze:
a. Az egyenirányító áramkör üzemi feszültsége eltérő. A kapcsolóüzemű tápegység egyenirányító áramköre először a 220 V-os váltóáramú hálózatot egyenirányítja, körülbelül 300 V-os egyenfeszültséget ad ki, és inverzióra küldi a következő szintű áramkörbe; az egyenirányító áramkörben az AC feszültség viszonylag magas, és az egyenirányító dióda fordított ellenállási feszültsége magas. A lineárisan szabályozott tápegység egyenirányító áramköre egyenirányítja a kisfeszültségű váltóáramú kimenetet a teljesítménytranszformátor szekunder tekercsével. Az egyenirányító áramkörben az AC feszültség viszonylag alacsony, és az egyenirányító dióda fordított ellenállási feszültségének alacsonynak kell lennie.
b. A kimeneti áramkörben lévő szűrőkondenzátor kapacitásigénye eltérő. A kapcsolóüzemű tápegység kimeneti áramkörében lévő szűrőkondenzátor kapacitása viszonylag kicsi, de a szűrőkondenzátor nagyfrekvenciás jellemzőinek jónak kell lenniük. Jó szűrőhatás. A lineárisan szabályozott tápegység szűrőkondenzátorának kapacitása viszonylag nagy. Ennek az az oka, hogy a lineáris tápegység kimeneti feszültségének váltakozó áramú frekvenciája alacsony, és elég nagy szűrőkondenzátort kell használni a jó szűrőhatás eléréséhez.
4. Az áramköri elvek átfogó összehasonlítása
a. A kapcsolóüzemű tápegység áramköre összetett, sok alkatrésze van, több tucattól a több száz komponensig. Ennek fő oka az, hogy a vezérlő áramkör bonyolult, és a különféle védelmi áramkörök kiegészítése bonyolultabbá teszi az amúgy is bonyolult áramkört. A most kezdő elektronikai mérnökök számára nehéz megérteni a kapcsolóüzemű tápegységek működési elvét. Az áramkörök elemzésekor több feltételt kell egyszerre alkalmazni. Az áramkörök össze vannak kötve, ezért átfogó képességre van szükség az áramkörök elemzéséhez. A kapcsolóáramkör védelmi áramköre összetett, és ha hiba lép fel, az gyakran több alkatrész károsodását okozza, ami nehezen javítható és magas javítási technológiát igényel.
b. A lineáris tápegység sokkal egyszerűbb. A teljesítménytranszformátornak, valamint egy egyenirányító diódának, egy szűrőkondenzátornak és egy lineáris beállítócsőnek csak néhány alkatrésze van. Könnyebb megérteni és elemezni a működési elvet. A lineárisan szabályozott tápegység védelmi áramköre egyszerű, és a legtöbb terméknek nincs védelmi áramköre, és az áramkör elemzése és megértése viszonylag egyszerű.
