A mikroszkóp felépítése és felhasználása
A mikroszkóp egy optikai műszer, amely egy lencséből vagy több lencse kombinációjából áll. Az emberiség atomkorszakba lépésének szimbóluma. Az apró tárgyak nagyítására használt műszerek láthatóvá válnak az emberi szem számára. A mikroszkóp optikai mikroszkópra és elektronmikroszkópra oszlik. Az optikai mikroszkóp 159-ben{2}} a holland Janssen apjától és fiától származik. Napjainkban az optikai mikroszkópok 1500-szoros nagyításra képesek, a felbontás minimális határa 0,2 mikron.
Sokféle optikai mikroszkóp létezik, az általános mellett létezik: ① sötétterű mikroszkóp, sötétterű folttükör, hogy a sugár megvilágítása ne a próbatest középső részéből származzon, hanem a mikroszkóp négy oldalát a mintához. ② fluoreszcens mikroszkóp, ultraibolya fény, mint fényforrás, így a besugárzott tárgy fluoreszcens mikroszkóppal bocsát ki. Az elektronmikroszkópot először 1931-ben állította össze Berlinben, Knorr és Haroska. Ez a mikroszkóp nagy sebességű elektronsugarat használ fénysugár helyett. Mivel az elektronáram hullámhossza jóval rövidebb, mint a fényhullámoké, az elektronmikroszkóp nagyítása elérheti a 800,000-szeresét, a felbontás minimális határa pedig a 0,2 nm-t. A pásztázó elektronmikroszkóp, amelyet 1963-ban kezdtek el használni, lehetővé teszi az emberek számára, hogy meglássák a tárgyak felületén lévő apró struktúrákat.
■ Fő felhasználási területek
A mikroszkópokat apró tárgyak képének nagyítására használják. Általában biológiában, gyógyászatban, mikroszkopikus részecskékben és egyéb megfigyelésekben használják.
Az optikai mikroszkóp felépítése
Egy közönséges optikai mikroszkóp szerkezete három részre oszlik: mechanikus részre, megvilágító részre és optikai részre.
Mechanikus rész
(1) Tükör alapja: Ez a mikroszkóp alapja, amely a teljes tükörtest megtámasztására szolgál.
(2) Tüköroszlop: Ez a tükör alapja feletti függőleges rész, amely a tükörtalp és a tükörkar összekapcsolására szolgál.
(3) Tükörkar: az egyik vége a tüköroszlophoz, a másik vége pedig a tükörcsőhöz csatlakozik, amely a kézi fogantyú része a mikroszkóp felvételekor és elhelyezésekor.
(4) Tükörcső: a tükörkar felső elejére rögzítve, a tükörcső felső vége okulárral, a tükörcső alsó vége objektív-átalakítóval van ellátva.
(5) Objektív átalakító (forgató): a prizmahéj aljához kötve, szabadon forgatható, a lemezen 3-4 lyuk van, az objektív rész beépítése, fordítsa el az átalakítót, kapcsolhatja az objektívlencse különböző többszöröseihez, amikor meghallja a kopogó hang érintésének hangját, mielőtt megfigyelné, ekkor az objektív lencse optikai tengelye pontosan egy vonalban van az átmenő lyuk középpontjával, az optikai út csatlakoztatva.
(6) tükörasztal (hordozós színpad): a hordó alatt négyzet alakú, kétféle kerek, a tárgylemez elhelyezésére a fénylyuk közepe, az általunk használt mikroszkóp tárgylemez propellerrel (toló) van felszerelve ), a rugós kapocs bal oldalán található propeller, a tárgylemez rögzítésére szolgál, a tükörasztal a propeller állítható kerekei alatt, a tárgylemez mozgatható balra és jobbra, előre és hátra.
(7) Állító: Ez egy két méretű, a tüköroszlopra szerelt spirál, amely a tükörasztalt beállításkor fel-le mozgatja.
(1) Durva szabályozó (durva spirál): nagy spirál, úgynevezett durva szabályozó, amely mozgatja a tükörfokozatot a gyors és nagy léptékű emelés érdekében, így gyorsan be tudja állítani az objektívlencse és a minta közötti távolságot, hogy a tárgyat a terepen bemutathassa. A nézet, általában a használata kis nagyítás, az első használata durva szabályozó gyorsan megtalálni a tárgyat.
② finombeállító (finom spirál): egy kis spirál, az úgynevezett finombeállító, a tükörfokozat mozgatása lassan emelhető és süllyeszthető, többnyire nagy nagyításnál használják, hogy tisztább képet kapjunk, és megfigyeljük a különböző szinteket. a mintadarab és a szerkezet különböző mélységei.
