Az optikai mikroszkóp néhány műszaki paramétere
A numerikus rekesznyílás, rövidítve NA, az objektívlencsék és a kondenzátorok kulcsfontosságú műszaki paramétere. Ez fontos mutatóként szolgál a teljesítményük értékeléséhez, különösen az objektívek esetében. Ennek értéke az objektívlencse és a kondenzátor külső házán van feltüntetve.
A numerikus apertúra (NA) az objektív elülső lencséje és a próbatest közötti közeg törésmutatójának (n) és a rekeszszög felének (u) szinuszának a szorzata. Ezt a következő képlet fejezi ki: NA=n*sin(u/2)
A rekeszszög, más néven szögnyílás, az objektív optikai tengelyén lévő tárgypont és az objektív elülső lencséjének effektív átmérője között kialakuló szög. A nagyobb rekesznyílás több fényt enged be az objektívbe. Ez arányos az objektív effektív átmérőjével és fordítottan arányos a gyújtótávolsággal.
2. Felbontás
A mikroszkóp felbontása a mikroszkóp által egyértelműen megkülönböztethető két tárgypont közötti minimális távolságra utal, amelyet felbontóképességnek is neveznek. Számítási képlete: σ=λ / NA
ahol σ a legkisebb felbontható távolság; λ a fény hullámhossza; Az NA az objektív numerikus rekeszértéke. Látható, hogy a mikroszkóp felbontását az objektív NA-ja és a megvilágító fény hullámhossza határozza meg. Minél nagyobb az NA és minél rövidebb a megvilágítási hullámhossz, annál kisebb a σ értéke és annál nagyobb a felbontás.
3. Nagyítás és hasznos nagyítás
Mivel az objektívlencse és az okulár kétszer nagyítja a nagyítást, a mikroszkóp teljes nagyítása Γ az objektív nagyításának és a szemlencse nagyításának Γ₁ szorzata: Γ=*Γ₁
Nyilvánvaló, hogy a nagyítóhoz képest a mikroszkóp sokkal nagyobb nagyítást tud elérni. A nagyítás könnyen állítható a különböző nagyítású objektívlencsék és szemlencsék váltásával.
A nagyítás szintén fontos paramétere a mikroszkópnak, de a nagyobb nagyítás nem mindig jobb. A mikroszkóp nagyításának határa a hasznos nagyítás.
4. A fókusz mélysége
A fókuszmélység a fókuszmélység rövidítése. Ha mikroszkóppal egy tárgyra fókuszálunk, nem csak a fókuszált síkon lévő pontok láthatók jól, hanem egy bizonyos vastagságtartomány is éles marad e sík felett és alatt. Ennek a tiszta zónának a vastagsága a fókusz mélysége. A nagy fókuszmélység lehetővé teszi a minta teljes rétegének megfigyelését, míg a kis fókuszmélység csak a minta egy vékony szeletét teszi lehetővé. A fókuszmélységnek a következő összefüggései vannak más paraméterekkel: (1) A fókuszmélység fordítottan arányos a teljes nagyítással és az objektívlencse numerikus rekeszértékével. (2) A nagyobb mélységélesség kisebb felbontásnak felel meg.
Az alacsony nagyítású objektívek általában nagy fókuszmélységgel rendelkeznek, ami nehézségeket okoz a fotomikrográfia számára. Ezt részletesen a fotomikrográfia című részben ismertetjük.
