A mikroszkóp több megfigyelési módszere
1. Világos mezős megfigyelés
A világosmezős mikroszkóp egy jól ismert vizsgálati módszer és a legszélesebb körben használt mikroszkópos megfigyelési mód. Széles körben alkalmazzák a metallográfiában, a patológiában, az ellenőrzésben és más területeken. Minden mikroszkóp támogatja ezt a funkciót.
2. Sötétmezős megfigyelés
A sötétmezős megfigyelés sötétmezős megvilágítást alkalmaz. A fényes terű megfigyeléssel ellentétben a megvilágító fényt nem nézik közvetlenül; csak a minta által visszavert vagy szórt fényt érzékeli. Ennek eredményeként a látómező sötét hátteret mutat, míg a minta világosnak tűnik. A sötétmezős megfigyelés elve a Tyndall-effektuson alapul. A közvetlen erős fényben lévő porrészecskék a fénydiffrakció miatt az emberi szem számára láthatatlanok. Amikor a fény ferdén éri a részecskéket, a fényvisszaverődés hatására a részecskék megnagyobbodtak és láthatóak. A sötétmezős megfigyeléshez szükséges speciális tartozék egy sötétmezős kondenzátor. Megakadályozza, hogy a fénysugár függőlegesen áthaladjon a mintán. Ehelyett átirányítja a fényt, hogy ferde szögben világítsa meg a mintát. A megvilágító fény nem jut be közvetlenül az objektívbe; fényes képeket a minta felületéről visszavert vagy szórt fény képez. A sötétterű megfigyelés felbontása jóval nagyobb, mint a világosmezős megfigyelésé, eléri a 0,02–0,004 μm-t.
3. Polarizáló mikroszkóp
Az anyagok finom mikroszerkezetének optikai tulajdonságait polarizáló mikroszkóppal azonosítják. A kettős törést mutató anyagok polarizáló mikroszkóp alatt egyértelműen megkülönböztethetők. Ezen anyagok egy része festéssel is megfigyelhető, míg másokat nem lehet és kell is polarizáló mikroszkóppal vizsgálni. A polarizáló mikroszkóp jellemzője, hogy a közönséges fényt polarizált fénnyel alakítja át mikroszkópos vizsgálat céljából, annak megállapítására, hogy egy anyag izotróp (egyszeres törés) vagy anizotróp (kettős törés). A kettős törés a kristályok alapvető jellemzője. Ezért a polarizáló mikroszkópokat széles körben használják az ásványtanban, kémiában, biológiában és botanikában.
4. Fluoreszcens mikroszkópia
A fluoreszcens mikroszkópia rövid hullámhosszú fényt használ a fluorokrómmal festett minták besugárzására. A fluoroforok gerjesztettek és hosszabb hullámhosszú fluoreszcenciát bocsátanak ki a megfigyeléshez.
