Számos probléma merül fel a fáziskontraszt mikroszkóppal kapcsolatban:
(1) Fázisváltás, ha n '
(2) A fáziskontrasztmikroszkópos képalkotási folyamatban a halo és a fokozatos elsötétítő hatás, amikor a struktúra fáziskésés miatt sötétebbé válik, nem fényvesztés, hanem a képsíkon történő fény újraeloszlás eredménye. Ezért a sötét területeken egyértelműen eltűnő fény világos glóriaként jelenik meg a sötétebb tárgyak körül. Ez a fáziskontraszt mikroszkópia hátránya, ami akadályozza a finom szerkezetek megfigyelését. Ha a gyűrű alakú nyílás nagyon szűk, a halo jelenség súlyosabb. A fáziskontraszt mikroszkópia másik jelensége a dimming effektus, amely a kontraszt csökkenését jelenti nagyobb terület szélein, azonos fáziskésleltetés mellett, amit a fáziskontraszt-megfigyelés során észleltünk.
(3) A minta vastagságának hatása A különbség megfigyelésekor a minta vastagsága 5 μm vagy annál vékonyabb legyen. Vastagabb minták használatakor a minta felső rétege tiszta, míg a mélyebb réteg elmosódott lesz, és fáziseltolódási és fényszórási interferenciát okoz.
(4) A fedőüvegnek és tárgylemeznek a mintára gyakorolt hatását fedőüveggel kell lefedni, ellenkező esetben a gyűrű alakú nyílás fényes gyűrűje és a fázislemez sötét gyűrűje nehezen fedi egymást. A differenciálmegfigyelés magas követelményeket támaszt a csúszó- és takaróüveg üvegének minőségével szemben is. Ha karcolások, egyenetlen vastagság vagy egyenetlenség látható, az a fényes gyűrű torzulását és fázisinterferenciát okozhat. Ezenkívül, ha az üveglemez túl vastag vagy túl vékony, a gyűrű alakú nyílás nagyobb vagy kisebb lesz.
Jelenleg az optikai mikroszkópok a hagyományos biológiai mikroszkópoktól különböző típusú speciális mikroszkópokká fejlődtek. Képalkotási elveik szerint a következőkre oszthatók:
① Geometriai optikai mikroszkóp: beleértve a biológiai mikroszkópot, a zuhanófény-mikroszkópot, a fordított mikroszkópot, a metallográfiai mikroszkópot, a sötét mezőmikroszkópot stb.
② Fizikai optikai mikroszkóp: beleértve a fáziskontraszt mikroszkópot, a polarizációs mikroszkópot, az interferencia-mikroszkópot, a fáziskontrasztos polarizációs mikroszkópot, a fáziskontraszt interferencia-mikroszkópot, a fáziskontraszt-fluoreszcens mikroszkópot stb.
③ Információkonverziós mikroszkópok: beleértve a fluoreszcens mikroszkópokat, mikrospektrométereket, képelemző mikroszkópokat, akusztikus mikroszkópokat, fényképészeti mikroszkópokat, televíziós mikroszkópokat stb.
Soroljon fel a mikroszkópok többféle felhasználási módjait: a Biológiai mikroszkóp: Általánosságban elmondható, hogy a mikroszkópok sztereó mikroszkópokra és biológiai mikroszkópokra oszthatók. Az eltérő célok és követelmények miatt számos ág alakult ki, de az alapelvek ugyanazok. A polarizáció, a fáziskontraszt, az áteresztés és a zuhanó fény még mindig a biológiai mikroszkópok közé tartozik. A sztereoszkópikus mikroszkóp, más néven anatómiai mikroszkóp, szilárd mikroszkóp és sztereomikroszkóp, sokoldalú mikroszkóp. Könnyen kezelhető, alacsony a mintákkal szembeni igénye, nagy a munkatávolsága, és megfigyeléskor erős a háromdimenziós érzése. Használható fizikai objektumok megfigyelésére vagy bizonyos műveletek elvégzésére a mintákon megfigyelés közben. A minta biológiai mikroszkóphoz hasonló szeletelése helyett a szeletelés megfelelő technológiát és felszerelést igényel. Ezért a sztereomikroszkópok széles körben alkalmazhatók olyan területeken, mint a mikroelektronika, a precíziós műszerek összeszerelése és karbantartása, valamint a mikrogravírozás. Az anatómiában és a mikrosebészetben a biológia és az orvostudomány területén széles körben alkalmazott (jelenleg sebészeti mikroszkópok közé sorolják), a biológiában és az orvostudományban használt fényforrás csak hideg fényforrás (száloptika) lehet; Az iparban használják kis alkatrészek és integrált áramkörök megfigyelésére, összeszerelésére, ellenőrzésére és egyéb munkáira. Metallográfiai mikroszkóp: Sokan szeretik "metallográfiai mikroszkópként" írni. A metallográfiai mikroszkóp egy olyan mikroszkóp, amelyet kifejezetten átlátszatlan tárgyak, például fémek és ásványok metallográfiai szerkezetének megfigyelésére használnak. Ezeket az átlátszatlan tárgyakat normál transzmissziós mikroszkóppal nem lehet megfigyelni, így a fő különbség köztük és a normál mikroszkóp között az, hogy előbbi visszavert, míg utóbbi áteresztett fényt használ megvilágításra. A metallográfiai mikroszkópban a megvilágító sugarat az objektív lencséjéből a megfigyelt tárgy felületére irányítják, a felület visszaveri, majd visszakerül az objektívlencsébe képalkotás céljából. Ezt a fényvisszaverő világítási módszert széles körben alkalmazzák integrált áramköri szilícium lapkák kimutatására is.
