Az éghetőgáz-érzékelők használata és az üzemeltetési eljárások során felmerült problémák
Az éghető gázdetektorokat főként a petrolkémiai iparban használják, ahol éghető gázok léteznek, például a gáz-, kőolaj- és vegyiparban. Alkalmazhatók annak kimutatására, hogy vannak-e veszélyes szivárgások bel- és kültéri helyeken, valamint fontos eszközei a személy- és gyártásbiztonságnak. Ha éghető gázt észlel egy adott helyen, az érzékelő a gázjelet feszültség- és áramjelekké alakítja, és továbbítja a riasztóműszerhez. Végül a műszer automatikusan kijelzi az éghető gáz alsó robbanási határának koncentrációértékét. Amikor a személyzet meghallja a hang- és fényjelzést, megtesz néhány biztonsági intézkedést a robbanásveszélyes balesetek elkerülése érdekében. Továbbra is sok probléma adódik a különféle gázérzékelők kiválasztásakor, amelyek elsősorban az alábbiakban jelennek meg: 1. A gyúlékony gázok kimutatása fontosabb, mint a mérgező gázok észlelése; 2. Az akut mérgezést okozható gázok kimutatása fontosabb, mint a krónikus mérgezést okozó gázok kimutatása.
Az éghető gázszivárgás okozta számos robbanásbaleset tanulságai miatt az emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak az éghető gázok észlelésének. Elmondható, hogy bármely petrolkémiai vagy vegyi üzemben a veszélyes gázok érzékelőinek túlnyomó többsége LEL detektor. A kizárólag LEL-érzékelőkkel való felszerelés azonban még mindig nem elegendő a munkavállalók biztonságának és egészségének tényleges védelméhez. Tagadhatatlan, hogy a legtöbb illékony veszélyes gáz éghető gáz, de a katalitikus égésű éghető gázdetektorok (LEL) nem jó választás minden éghető gáz kimutatására. Kifejezetten metán kimutatására tervezték, de más anyagok kimutatási teljesítménye viszonylag gyenge. Tehát a metánon kívüli éghető gázok alsó határkoncentrációja, amelyet észlelni tudnak, sokkal magasabb, mint az övék
megengedett koncentráció.
Az éghető gázérzékelő helyes használatakor alaposan mérlegelnünk kell az adott alkalmazási helyzetet.
Először is, az adott körülmények, például a légáramlás iránya és a hely széliránya alapján határozza meg az éghető gáz szivárgási módját szivárgás esetén.
Másodszor, alaposan tanulmányozza át a szivárgási pont szivárgási állapotának konkrét formáját, majd a különböző helyzetek alapján készítsen különböző költségvetéseket és kezelési módszereket.
Harmadszor, a kiszivárgott gáz sűrűsége alapján fedezze fel a levegő áramlási trendjét, és készítsen egy háromdimenziós áramlási trend diagramot a szivárgásról, hogy megbízható tervet készítsen.
Negyedszer, kedvezőtlen szellőzési körülmények között, ha nyílt környezetben, ahol éghető gázok diffundálnak, nagy a valószínűsége annak, hogy az éghető gáztartalom robbanásveszélyes állapotba kerül, vagy eléri, és ezek fontos biztonsági megfigyelési pontok.
Ötödször, azonosítsa az érzékelő eszköz lehetséges szivárgási pontjait, és jósolja meg a szivárgás súlyosságát az éghető gázszivárgás iránya és nyomása alapján.
