Óvintézkedések a bevonatvastagság-mérő használatához
A bevonatvastagság-mérő egy roncsolásmentes vizsgálóműszer, amelyet kifejezetten különböző festékrétegvastagságok mérésére használnak. Sokan azt tapasztalják, hogy a mért adatokban nagy a hiba a mérés során. Miért áll elő ez a helyzet?
Ugyanaz a bevonatvastagság-mérő jelentős eltéréseket eredményezhet a különböző személyek vagy különböző típusú és állapotú aljzatokon mért adatokban ugyanazon bevonat esetében. Ez olyan tényezőknek köszönhető, mint a mérőszemélyzet, a hordozóanyag, a vastagság, a felület állapota és a mért festékréteg mérési helyzete. Bevonatvastagság-mérő használatakor a következő pontokat kell figyelembe venni a bevonatvastagság-mérő használatakor:
1. Használat előtt figyelmesen olvassa el a műszer használati útmutatóját
A különböző gyártók és márkák műszerei eltérő szerkezettel, gombokkal, kalibrációval és egyéb szempontokkal rendelkeznek. Ezért használat előtt figyelmesen olvassa el a műszer használati útmutatóját, hogy elkerülje a hibás működésből adódó mérési adatok hibáit.
2. Ügyeljen a fém hordozó anyagára
A különböző fémmátrix anyagok mágnesessége és vezetőképessége nem azonos, ami befolyásolhatja a mérési eredményeket. A vastagságmérés mágneses módszerének alkalmazását az alapfém mágneses változásai befolyásolják (a gyakorlati alkalmazásokban az alacsony széntartalmú acélok mágneses változásai kisebbnek tekinthetők). A hőkezelés és a hideg megmunkálási tényezők hatásának elkerülése érdekében a műszert a próbadarab nemesfémével megegyező tulajdonságú szabványos darabbal kell kalibrálni, vagy a bevonandó próbadarabbal kell kalibrálni. Az alapfém eltérő összetétele és hőkezelési módja miatt elektromos vezetőképessége változó. Ezért a műszer kalibrálásához a vizsgált minta nemesfémével megegyező tulajdonságú szabványos darabot kell használni.
3. Ügyeljen a próbadarab formájára
A tényleges gyártás során a munkadarab anyagvastagságában, alakjában, felületi érdességében stb. vannak eltérések, amelyek befolyásolhatják a tényleges mérési eredményeket. Minden műszernek van egy kritikus vastagsága az alapfémből. Ha a vastagság ennél nagyobb, a mérést nem befolyásolja az alapfém vastagsága. Ha a minta anyagának vastagsága kisebb, mint a műszer által megkövetelt kritikus vastagság, a detektálás eredménye eltér a tényleges vastagságtól. Egyes műszerek nagyon érzékenyek a minta felületi alakjának éles változásaira, ezért a minta széle vagy belső sarka közelében mért értékek megbízhatatlanok lehetnek. A tényleges mérésnél ajánlatos a széltől és a belső saroktól távoli helyet választani. A próbatest felülete nemcsak meredek alakváltozásokat mutat, hanem különböző görbületeket is tartalmazhat. Egyes műszerek mérési eredményei mindig jelentősen nőnek a görbületi sugár csökkenésével. Ezért még ha a legkisebb görbületi sugarat is figyelembe vesszük a műszerek kiválasztásakor, a méréseket lehetőleg sík területeken kell elvégezni.
