A hidrogén-szulfid detektor működési elvének áttekintése
Egyes hidrogén-szulfid gázkörnyezetekben a hidrogén-szulfid detektorok alkalmazása nemcsak a hidrogén-szulfid koncentrációját képes kimutatni, hanem riasztani is tudja a hidrogén-szulfid koncentrációját a környezetben, és előzetesen megteszi a megfelelő biztonsági intézkedéseket. Tehát ismeri a hidrogén-szulfid detektorok működési elvét?
A hidrogén-szulfid gázdetektor működési elve:
A hidrogén-szulfid gázdetektor importált eredeti amperometrikus elektrokémiai érzékelőket használ, amelyek általában három elektrolitba merített elektródából állnak. A munkaelektródát katalitikus aktivitású fém bevonásával készítik egy lélegző, de hidrofób membránon. A mért gáz egy porózus membránon keresztül elektrokémiai oxidáción vagy oxidációs reakción megy keresztül, reakciójellemzői a munkaelektróda termoelektromos potenciáljától és a vizsgált gáz elektrokémiai (oxidációs vagy visszanyerési) jellemzőitől függenek.
Az elektrokémiai reakciókban részt vevő elektronok áramlanak be (visszanyerik) vagy ki (oxidálják) a munkaelektródába. A munkaelektróda munkajelét U2 erősíti fel, hogy a készülék kimeneti jelévé váljon. Az áramkör a munkaelektróda feszültségét a VBIAS előfeszítési értékén tartja. A standard elektróda stabil potenciált biztosít a munkaelektródának az elektrolitban.
A standard elektródpotenciál és a VBIAS összehasonlítása után az U1 kimeneti feszültségjele pontosan ugyanazt az áramjelet adja, mint a munkaelektróda. Ugyanakkor az áramkör állandó potenciálkülönbséget tart fenn a munkaelektróda és a referenciaelektróda között. A mérőelektróda csak a második elektróda, amely egy komplett elektrokémiai érzékelőhöz szükséges, és fő funkciója az, hogy lehetővé tegye az elektronok bejutását vagy kilépését az elektrolitból.
