Az optikai mikroszkóp szerkezeti elemei és működési leírása
1. Mechanikai alkatrész:
A mikroszkóp mechanikus része tartalmazza a lencsealapot, a lencsetartót, az objektív átalakítót, a tárgyasztalt, a tolót, a durva beállító kézikereket, a finombeállító kézikereket és egyéb alkatrészeket.
1) Tükörtalp: A tükör alapja a mikroszkóp alaptartója. Két részből áll: az alapból és a tükörkarból. Ehhez egy színpad és lencsecső van rögzítve, amely az optikai nagyítórendszer alkatrészeinek beépítésének alapja. Az alap- és tükörkarok stabilizálják és alátámasztják a teljes mikroszkópot.
2) Lencsecső: A szemlencse a lencsecső felső részéhez, a konverter pedig az alsó részhez csatlakozik, sötét helyiséget képezve a szemlencse és az objektívlencse között (a konverter alá van szerelve). Az objektívlencse hátsó széle és a lencsecső hátsó vége közötti távolságot mechanikus csőhossznak nevezzük. Mivel az objektív nagyítása a lencsecső bizonyos hosszán alapul. Az objektívcső hosszának változása nemcsak a nagyítást, hanem a képminőséget is befolyásolja. Ezért mikroszkóp használatakor a lencsecső hossza nem változtatható önkényesen. A mikroszkóp nemzetközi szabványos csövének hossza 160 mm, és ezt a számot általában az objektívlencse külső burkolatán jelölik. Kétféle lencsecső létezik: egycsöves lencse és binokuláris lencse. Az egycsöves lencsecsövek függőleges és döntött típusokra oszthatók, míg a binokuláris lencsecsövek mindegyike dönthető.
3) Objektív-átalakító: Három-négy objektív lencse szerelhető az objektív-átalakítóra, általában három objektív (alacsony nagyítású, nagy nagyítású és olajlencse). A konverter elfordításával szükség szerint igazíthatja az egyik objektívlencsét az objektívcsőhöz (vegye figyelembe, hogy az objektív cseréjéhez forgatja az objektívet, nem tarthatja az objektívet a forgatáshoz), és nagyítórendszert alkothat a szemlencse.
4) Színpad: A színpad közepén van egy lyuk, ami egy fénycsatorna. A színpadra rugós mintabilincsek és tolóelemek vannak felszerelve, amelyekkel a minta helyzetét rögzítjük, mozgatjuk úgy, hogy a mikroszkóp tárgya pontosan a látómező közepébe kerüljön.
5) Toló: Ez egy mechanikus eszköz a minták mozgatására. Fém keretből áll, két tolókerék tengelyből, egy vízszintes és egy függőleges. Egy jó mikroszkóp függőleges és vízszintes keretrudakra skálák vannak gravírozva, amelyek nagyon pontos síkkoordinátát alkotnak. Nyakkendő. Ha egy bizonyos részt ismételten meg kell figyelnünk, felírhatjuk a függőleges és vízszintes vonalzók értékeit, majd ugyanarra az értékre lépve megkereshetjük.
6) Durva beállító kézikerék (durva spirál): A durva beállító kézikerék egy olyan eszköz, amely gyorsan mozog az objektívlencse és a minta közötti távolság beállításához.
7) Finombeállító kézikerék (finom spirál): A durva beállító kézikerék csak durván tudja beállítani a fókuszt. A legtisztább tárgykép érdekében a makróspirált kell használnia a finombeállításhoz.
2. Világító rész
A színpad alá szerelve reflektorból (vagy fényforrásból), kondenzátorból és nyílásból áll.
1) Reflektor: A korai optikai mikroszkópok természetes fényt használtak a tárgyak vizsgálatára, a tükör alapjára pedig reflektort szereltek fel. A reflektor egy lapos felületből és egy másik homorú tükörből áll, amely a rá vetített fényt a kondenzátorlencsére tudja visszaverni, hogy megvilágítsa a mintát. A fény fókuszálására homorú tükröket is használnak. A modern optikai mikroszkópok általában reflektor nélküli elektromos fényforrásokat használnak, és beállíthatják a fényintenzitást.
2) Koncentrátor: A kondenzátor a színpad alatt van. Kondenzátorlencsékből és egy emelőcsavarból áll. A kondenzátor a színpad alá van felszerelve, és az a funkciója, hogy a fényforrás által visszavert fényt a mintára fókuszálja a legerősebb megvilágítás elérése érdekében, így a tárgykép világos és tiszta legyen. A kondenzátor magassága beállítható úgy, hogy a fókusz a vizsgált tárgyra essen a maximális fényerő elérése érdekében. Általában a kondenzátor fókusza 1,25 mm-rel felette van, az emelési határa pedig 0,1 mm-rel a színpad síkja alatt van. Ezért szükséges, hogy a tárgylemez vastagsága 0,8 és 1,2 mm között legyen, különben a vizsgálandó minta nem lesz fókuszban, és ez befolyásolja a mikroszkópos vizsgálat hatását.
3) Rekesz: A kondenzátor elülső lencsecsoportja előtt egy irizáló rekesz található. Nyitással és zárással szabályozható az áthaladó fény mennyisége, így befolyásolva a képfelbontást és a kontrasztot. Ha az irizáló rekesznyílást túl nagyra nyitjuk, az meghaladja az objektív lencséjének értékét. Ha a rekesznyílás túl kicsi, világos foltok jelennek meg; ha az irizáló rekesz túl kicsi, a felbontás csökken, a kontraszt pedig nő. Ezért megfigyeléskor állítsa be az irizáló rekesznyílást, majd nyissa ki a membránt (mikroszkóp terepmembránnal) a látómező perifériáján kívülre, hogy a látómezőn kívül ne világítson fény, elkerülve a szórt fényinterferenciát.
3. Optikai rész
1) Okulár: A lencsecső felső végére szerelve vannak egycsöves és binokuláris szemlencsék, és általában 5×, 10×, 15× és 20× okulárokat használnak.
2) Objektív lencse: A konverterre szerelt tárgylencse elsődleges képet alkot a vizsgált tárgyból. Az objektívlencse képalkotás minősége döntően befolyásolja a felbontást. Általában vannak 3-4 objektívlencsék (a 3. ábrán látható módon). A fő teljesítménymutatókat általában az objektíven jelölik, nevezetesen a nagyítást és az objektív nyitási arányát, például 10/0,25, 40/0,65 és 100/1,30.
