A hőmérők kiválasztásának fő kritériumai
A hőmérő alkalmazását elsősorban a mérési tartománya határozza meg. Mind a teljes mérési értéknek, mind a mérési terület alsó határának meg kell felelnie a tényleges mérési követelményeknek. A túl nagy mérési tartomány kiválasztása alacsonyabb felbontást és ennek következtében gyengébb mérési pontosságot eredményez. Különösen alacsony kiindulási hőmérséklet esetén a nagy mérési tartomány alkalmazása exponenciálisan csökkenti a pontosságot. Ezért javasolt a minimálisan megvalósítható mérési tartomány kiválasztása.
A mérési terület alsó határa meghatározza a spektrális érzékenységet és tovább határozza meg a detektor modelljét. Ha az emissziós tényezőt rosszul állítják be, a rövidhullámú érzékelők lényegesen kisebb mérési hibákat produkálnak, mint a hosszú hullámú érzékelők. A 800 fokos szögben működő hőérzékelők (8-14 μm) esetében a hibás emissziós tényező beállítása okozta mérési hibák ötször nagyobbak, mint a germánium fotodióda érzékelőké (1,1-1,6 μm). A germánium fotodióda érzékelők körülbelül 250 foktól mérhető hőmérsékleti tartományt kínálnak.
Például a kerámiagyártásban vagy az erőművi égetési folyamatokban a hőmérsékletmérés általában 0-1300 fokot fed le. A jelentős hibák elkerülése érdekében rövidhullámú érzékelővel felszerelt hőmérőket kell választani, még akkor is, ha effektív mérési tartományuk 250-1300 fok között kezdődik.
A megfelelő hőmérő kiválasztásának másik kulcsfontosságú kritériuma a távolság-folt arány. Ez a mérési távolság és a pont átmérőjének arányára vonatkozik. Kis célpontok, nagy mérési távolságok vagy nagy felületeken lévő elszigetelt hotspotok esetén nagy távolság-pont arány szükséges. Ezzel szemben a nagy mérési területeken az érzékelő stabil átlagos kimeneti jelet ad, így elegendő az alacsony távolság-pont arány.
Meg kell győződni arról is, hogy szükség van-e irányzékra, mivel egy integrált irányzékrendszer körülbelül 50%-kal növelheti a költségeket, így a költségkontroll fontos szempont. Nagy területű célpontok mérésekor általában nincs szükség beépített irányzékra. Helyette külső irányzó tartozék használható a beépítés során történő kalibráláshoz, ami költségelőnyt jelent, mivel egyetlen külső irányzék több mérési pontot is kiszolgálhat.
Kis célpontokhoz vagy nagy távolságú mérésekhez elengedhetetlen a folyamatos célzási képesség. A skálajelzésekkel ellátott átlátszó látólencse lehetővé teszi a tényleges mérési pont méretének közvetlen megfigyelését. Az alacsony költségű opciók közé tartoznak a lézermutatók, amelyek csak egypontos mérést támogatnak. Zárt kemencékhez és hasonló zárt környezetekhez megfigyelőablak szükséges.
A felhasználóknak előre tisztázni kell a szükséges konfigurációkat és a bővített funkciókat, mint például az átlagoló funkciók, az értékmemória, a határérték riasztások vagy az adatkommunikációs interfészek. Az állítható emissziós tényező elengedhetetlen a különböző célfelületi viszonyokhoz való alkalmazkodáshoz. A kiegészítő funkciók költséghatékonyan valósíthatók meg külső felvevők, vezérlők vagy programozható eszközök csatlakoztatásával.
Emellett a mechanikai felépítés is döntő tényező bizonyos üzemi körülmények között. Magas környezeti hőmérsékletű környezetben az osztott típusú kialakítás javasolt: az optikai lencse szerelvényt a helyszínen kell felszerelni, míg az elektronikus egységet optikai kábeleken keresztül távolról, a magas hőmérsékletű zónáktól távol helyezik el. Ez a kialakítás csökkenti a további hűtőberendezések szükségességét és csökkenti az üzemeltetési költségeket.
