Mérgező a forrasztópáka?
Forrasztóhuzal, elektromos forrasztópákával történő forrasztáshoz használt anyag, bár fő alkotóeleme ón, de más fémeket is tartalmaz. Főleg ólmozottra és ólommentesre (vagyis környezetbarátra) osztva. Az EU ROHS szabványok kihirdetésével egyre több NYÁK forrasztógyár választja az ólommentes és környezetbarát forrasztóhuzalokat, az ólomforrasztóhuzalokat pedig fokozatosan lecserélik. Nem környezetbarát, nem exportálható. Az ólommentes forrasztópaszta, ólommentes forrasztóhuzal és ólommentes forrasztórúd jelenleg a piac fő termékei.
Leegyszerűsítve: az általánosan használt forraszanyag alacsony olvadáspontja miatt körülbelül 60 százalék ólmot és körülbelül 40 százalék ónt tartalmaz, tehát maga a forrasztóanyag mérgező. A legtöbb forgalomban lévő forrasztóanyag üreges és gyantával van töltve, így az Ön által említett gáz valószínűleg elpárolog, amikor a forraszban lévő gyanta hegesztés közben megolvad. A gyantából elpárolgó gáz is enyhén mérgező, és ez a gáz meglehetősen kellemetlen.
A forrasztás fő veszélytényezője az ólomfüst, még ha ólommentes forrasztásról van szó, bizonyos mennyiségű ólmot tartalmaz. Az ólomfüst határértéke GBZ-ben2-2002 nagyon alacsony, a toxicitása pedig nagyon magas, ezért óvni kell. A hegesztési folyamat során az emberi szervezetet és a környezetet érő károsodások miatt Európában jogszabályi formában érvényesítették a hegesztők védelmét és a környezet védelmét, illetve bizonyos védőintézkedések nélküli hegesztés nem megengedett. Az ISO14000 szabványban egyértelmű előírások vannak a gyártási folyamat során keletkező szennyeződések kezelésére és védelmére vonatkozóan.
Az ón ólmot tartalmaz. A múltban a forrasztóhuzalban lévő ólom a forrasztóanyagot foglalkozási veszélyességi pozíciónak minősítette (az országos foglalkozási megbetegedési katalógusban); általános vállalkozásaink jelenleg ólommentes forrasztóhuzalt használnak, a fő komponens az ón, a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ mérése szerint. Ez az ón-dioxid; nem szerepel a foglalkozási megbetegedések országos listáján.
Általánosságban elmondható, hogy az ólomfüst nem haladja meg a szabványt az ólommentes eljárásban, de a forrasztásnak más veszélyei is vannak, például a folyasztószer (gyantaszerű anyagok) bizonyos veszélyekkel jár, ami az adott helyzettől függ. A dolgozók általában ellenőrizhetik a kiosztott bádog logóját és kategóriáját, így bizonyítékkal rendelkezhetnek, és kérhetik a cégtől a hiánypótlást (véleményeiket a gyár belső szakszervezetének közölhetik). Ha a felhasznált ón ólmot tartalmaz, annak károsnak kell lennie a szervezetre. Hosszú idő után felhalmozódnak a szervezetben és károsítják az idegrendszer immunrendszerét.
Az ólommentes forrasztóhuzal környezetbarát, de az ólommentes forrasztóhuzal káros az emberi szervezetre is. Az ólommentes forrasztóhuzal alacsony ólomtartalma nem tartalmaz ólmot. Az ólomtartalmú forrasztóhuzalhoz képest az ólommentes forrasztóhuzal káros a környezetre és az emberi testre A szennyezés kisebb, mint az ólmos. A forrasztás során keletkező gáz mérgező, és gázgőzök, például gyantaolaj és cink-klorid keletkezik.
