A metallurgiai mikroszkóp alkalmazási területeinek és képalkotási elveinek bemutatása
1, Világos mező, sötét mező
A világos látómező a minták mikroszkópban történő megfigyelésének alapvető módja, amely világos hátteret mutat a mikroszkóp látómezőjében. Az alapelv az, hogy amikor a fényforrás merőleges vagy közel merőleges az objektívlencse besugárzásán keresztül a minta felületére, a minta felülete visszaverődik az objektívlencsére, hogy elkészítse a képet.
A sötétmezős megvilágítás és a világos látómező abban különbözik, hogy a mikroszkóp látómezejében a terület sötét hátteret, világos látómezőt ad a besugárzási módszer függőleges vagy függőleges beesése esetén, míg a sötét mezős besugárzási módszer a a minta objektívlencsén keresztüli megvilágítása a környező ferde megvilágítású mintán kívül, a minta szerepet fog játszani a fény szóródásának megvilágításában vagy a minta által az objektív lencséjébe szórt vagy visszavert fény megvilágításában a minta létrehozása érdekében képalkotás. Sötétmezős megfigyelés, a világos látómező nem könnyű megfigyelni a színtelen, kis kristályokat vagy világos színű kis szálakat, a sötét látómezőben jól látható.
2, polarizált fény, interferencia
A fény egyfajta elektromágneses hullám, az elektromágneses hullám pedig transzverzális hullám, csak a keresztirányú hullámoknak van polarizációja. Úgy definiálható, mint a fény rögzített irányú terjedési irányához viszonyított elektromos vektor.
A fény polarizációjának jelensége egy kísérleti elrendezés segítségével detektálható. Vegyünk két darab azonos polarizátor A, B lesz az első természetes fény az első polarizátor A, ezúttal a természetes fény is polarizált fény lesz, de mivel az emberi szem nem azonosítható, így szükség van egy második darabra. A B polarizátor fix, B polarizátor A-val azonos szinten elhelyezve, forgassa el a B polarizátort, akkor azt tapasztalhatja, hogy az áteresztett fény intenzitása a B forgásával és az intenzitás ciklikus változásának megjelenésével a fényt a maximumtól a leghalványabbig forgatjuk, és a fény intenzitása fokozatosan csökken a maximumtól a legsötétebbig, a kísérleti eszköz segítségével. A maximális fényintenzitás fokozatosan gyengül a legsötétebbig, majd 90 fokkal elfordul a fényintenzitás fokozatosan a legsötétebbről a legfényesebbre növekszik, így az A polarizátort előfeszítő iniciátornak, a B polarizátort torzításérzékelőnek nevezik.
Az interferencia két koherens hullám (fény) szuperpozíciója a kölcsönhatási zónában, amelyet a fény intenzitásának erősödésének vagy gyengítésének jelensége idéz elő. A fény interferenciája főleg kettős rés interferenciára és vékonyréteg interferenciára oszlik. Dupla réses interferencia két független fényforrás nem koherens fény, dupla rés interferencia eszköz, hogy a fénysugár a kettős rés két nyaláb koherens fény, a fény képernyőn áthalad a stabil interferencia peremek. A kettős rés interferencia kísérletben egy pont a fényernyőn a kettős rés távolságkülönbségéhez a félhullámhossz párosszorosára, a fényes perem pontja; világos képernyőt a kettős rés távolságkülönbségének egy pontjára a félhullámhossz páratlan számúszorosára, a sötét peremek pontjára a Young kettős réses interferenciája miatt. Vékonyréteg-interferencia a film két felülete által visszavert fénysugár esetében, két visszavert fénynyaláb kialakulása A vékonyréteg-interferenciának nevezett jelenség. Vékonyréteg-interferencia esetén a visszavert fény felülete előtt és után a film vastagságával a távolságkülönbség meghatározásához, így a vékonyréteg-interferenciának az azonos fényes peremeken (sötét rojtokban) kell megjelennie a film vastagságában. ugyanaz a hely. Mivel a fényhullámok hullámhossza rendkívül rövid, ezért vékonyréteg-interferencia esetén a dielektromos filmnek elég vékonynak kell lennie ahhoz, hogy megfigyelje az interferencia peremeit.
3, Differenciál interferencia Bélés DIC
Metallográfiai mikroszkóp DIC a polarizált fény elvét alkalmazva, transzmissziós DIC mikroszkóp elsősorban négy speciális optikai komponenssel rendelkezik: kezdő polarizátor, DIC prizma Ⅰ, DIC prizma Ⅱ és ellenőrző polarizátor. Az indító polarizátor közvetlenül a koncentrátorrendszer elé van szerelve, hogy lineárisan polarizálja a fényt. A koncentrátorba egy DIC prizma van szerelve, amely egy fénysugarat két különböző polarizációs irányú fénysugárra (x és y) bont, mindkettő kis szögben. A koncentrátor a két fénysugarat a mikroszkóp optikai tengelyével párhuzamos irányba igazítja. Kezdetben a két fénynyaláb fázisban van, és miután áthaladt a próbatest egy szomszédos területén, a minta vastagságában és törésmutatójában a különbség miatt a két fénysugár optikai tartománybeli különbségen megy keresztül. Az objektív hátsó fókuszsíkjára egy DIC prizma II van felszerelve, amely a két fénysugarat egyetlen sugárban egyesíti. Ekkor a két fénysugár polarizációs síkja (x és y) megmarad. Végül a sugár áthalad az első polarizáló eszközön, a detektor polarizátoron. Az ellenőrző polarizátor derékszögben áll a polarizátor irányára, mielőtt a sugár a szemlencse DIC-képét alkotná. A detektor két egymásra merőleges fényhullámmal interferál azáltal, hogy két, azonos polarizációs síkjú fénysugárba egyesíti őket. az x és y hullámok közötti optikai tartomány különbség határozza meg, hogy mennyi fényt bocsátanak át. Ha az optikai tartománykülönbség 0, nem jut át fény az ellenőrző polarizátoron; ha az optikai tartomány különbsége egyenlő a hullámhossz felével, akkor az áthaladó fény eléri a maximális értékét. Ennek eredményeként a minta szerkezete világosnak és sötétnek tűnik szürke háttéren. A kép kontrasztjának optimalizálása érdekében az optikai tartomány-különbség a DIC prizma II hosszirányú finombeállításával módosítható, ami megváltoztatja a kép fényerejét. A DIC prizma Ⅱ beállításával a minta finom szerkezete pozitív vagy negatív vetítési képet mutathat, általában az egyik oldal világos, míg a másik oldala sötét, ami mesterséges háromdimenziós sztereoszkópikus érzetet hoz létre a mintán.
