Hogyan használjunk multimétert a vezeték rövidzárlatának, szakadásának és rövidzárlatának mérésére
Az ohm x1 fájl segítségével mérje meg a vonal két végét. Ha az ellenállás közel nulla, akkor rövidzárlatról van szó. Ha van egy bizonyos mértékű ellenállás (a vezeték terhelésétől függően), az nem zárlat. Ha a feszültség állandó, minél kisebb az ellenállás, annál nagyobb az áram. Minél nagyobb a vezetéken átfolyó áram. Használja az ohm 1k vagy 10k fájlt a vonal két végének mérésére. Ha az ellenállás végtelen, akkor az áramkör szakadt.
Bővített információ:
A multiméter alapelve egy érzékeny magnetoelektromos DC ampermérő (mikroampermérő) használata mérőfejként.
Amikor kis áram halad át a mérőfejen, áramjelzés jelenik meg. A mérőfej azonban nem tud átengedni nagy áramot, ezért néhány ellenállást párhuzamosan vagy sorba kell kötni a mérőfejre, hogy a feszültséget söntölni vagy csökkenteni lehessen, hogy megmérjék az áramkörben lévő áramot, feszültséget és ellenállást.
A digitális multiméter mérési folyamata a mért értéket az átalakító áramkör egyenfeszültségű jellé alakítja, majd az analóg/digitális (A/D) átalakítóval az analóg feszültség analóg mennyiségét digitális mennyiséggé alakítja, majd az elektronikus számlálón keresztül számol. , végül a közvetlenül a kijelzőn megjelenő digitális mérési eredményt használja.
A multiméter feszültség, áram és ellenállás mérési funkciója az átalakító áramkör részen keresztül valósul meg, az áram és ellenállás mérése pedig a feszültség mérésén alapul, vagyis a digitális multiméter a digitális DC voltmérő.
A digitális egyenáramú voltmérő A/D átalakítója az időben folyamatosan változó analóg feszültségmennyiséget digitális mennyiséggé alakítja, majd a digitális mennyiséget az elektronikus számláló megszámolja a mérési eredményhez, majd a mérési eredményt megjeleníti a dekódoló kijelző áramkör. A logikai vezérlő áramkör vezérli az áramkör összehangolt munkáját, és az óra működése alatt a teljes mérési folyamatot sorban fejezi be.
elvben:
1. A mutató mérőjének leolvasási pontossága gyenge, de a mutató lengésének folyamata intuitívabb, és a lengési sebesség tartománya esetenként objektíven tükrözi a mért méretét (például az enyhe rezgés mérése); a digitális mérő leolvasása intuitív, de a digitális változás folyamata rendetlennek tűnik, és nem könnyű figyelemmel kísérni.
2. Általában két elem van a mutatómérőben, az egyik alacsony feszültségű 1,5 V, a másik nagyfeszültségű 9 V vagy 15 V, és a fekete mérővezeték pozitív pólusa a piros mérővezetékhez képest. A digitális mérők általában 6 V-os vagy 9 V-os elemet használnak. Ellenállás üzemmódban a mutatómérő teszttolljának kimeneti árama sokkal nagyobb, mint a digitális mérőé. A hangszóró az R×1Ω áttétellel tud hangos "da" hangot kiadni, a fénykibocsátó dióda (LED) pedig akár az R×10kΩ áttétellel is világíthat.
3. A feszültségtartományban a mutatómérő belső ellenállása viszonylag kicsi a digitális mérőhöz képest, és a mérési pontosság viszonylag gyenge. A nagyfeszültségű és mikroáramú esetek egy része nem is mérhető pontosan, mert a belső ellenállása befolyásolja a vizsgált áramkört (például egy TV-képcső gyorsítási fokozatának feszültségének mérésekor a mért érték jóval alacsonyabb lesz a ténylegesnél érték). A digitális mérő feszültségtartományának belső ellenállása nagyon nagy, legalábbis megaohm szinten, és kevés hatással van a vizsgált áramkörre. A rendkívül magas kimeneti impedancia azonban érzékenysé teszi az indukált feszültség hatására, és a mért adatok bizonyos esetekben hamisak lehetnek erős elektromágneses interferencia esetén.
4. Röviden, a mutatómérők viszonylag nagy áramerősségű és nagyfeszültségű analóg áramkörök, például TV-készülékek és audioerősítők mérésére alkalmasak. Alkalmas digitális mérőeszközökhöz kisfeszültségű és gyengeáramú digitális áramkörök mérésére, mint pl. BP gépek, mobiltelefonok stb. Nem abszolút, a mutatótáblák és a digitális táblázatok a helyzetnek megfelelően választhatók.
