Hogyan mérjük meg a rövidzárlatot, a szakadást és a rövidzárlatot a vezetékben multiméterrel
Mérje meg a vonal két végét ohm x1-gyel. Ha az ellenállás közel nulla, akkor rövidzárlatról van szó. Ha van egy bizonyos mértékű ellenállás (a vezeték terhelésétől függően), az nem zárlat. Ha a feszültség állandó, minél kisebb az ellenállás, annál nagyobb a vezetéken átfolyó áram. Használjon 1k vagy 10k ohmot a vonal mindkét végének méréséhez. Ha az ellenállás végtelen, akkor az áramkör szakadt.
Bővített adatok:
A multiméter alapelve egy érzékeny magnetoelektromos egyenáramú ampermérő (mikroampermérő) használata mérőfejként.
Amikor egy kis áram áthalad a mérőn, áramjelzés jelenik meg. De a mérő nem tud átengedni nagy áramot, ezért néhány ellenállást párhuzamosan és sorosan le kell kapcsolni a mérőműszeren, hogy megmérjük az áramkörben lévő áramot, feszültséget és ellenállást.
A digitális multiméter mérési folyamata során a mért jelet egy átalakító áramkör egyenfeszültségű jellé alakítja, majd a feszültséganalóg jelet egy analóg-digitális (A/D) átalakító alakítja át digitális jellé, és majd egy elektronikus számláló számolja meg. Végül a mérési eredmény közvetlenül megjelenik a kijelzőn digitális formában.
A feszültség, áram és ellenállás mérésére szolgáló multiméter funkciója az átalakító áramkörön keresztül valósul meg, az áramerősség és ellenállás mérése pedig a feszültség mérésén alapul, ami azt jelenti, hogy a digitális multimétert a digitális egyenáramú voltmérővel bővítik.
A digitális egyenáramú voltmérő A/D átalakítója az időben folyamatosan változó analóg feszültséget digitális értékké alakítja, majd a digitális értéket elektronikus számláló számolja a mérési eredményhez, majd a mérési eredményt a dekódoló kijelző áramkör megjeleníti. A logikai vezérlő áramkör vezérli az áramkörök összehangolt munkáját, és a teljes mérési folyamat sorban, az óra hatására történik.
Elv:
1. A mutató mérőjének leolvasási pontossága gyenge, de a mutató lengésének folyamata intuitív, és lengési sebessége és amplitúdója esetenként objektíven tükrözi a mért méretet (például a TV adatbuszának (SDL) enyhe remegését). adatátvitelkor beállítva); A digitális mérőműszer leolvasása intuitív, de a digitális változás folyamata rendetlennek tűnik, és nem könnyű követni.
2. Általában két elem van a mutatómérőben, az egyik alacsony feszültségű 1,5 V, a másik pedig a magas feszültségű 9 V vagy 15 V, és a fekete ceruza a pozitív pólus a piros ceruzához képest. A digitális fogyasztásmérők gyakran 6 V-os vagy 9 V-os elemet használnak. Az ellenállási tartományban a mutató mérő ceruzájának kimenő árama sokkal nagyobb, mint a digitális mérőé. Az R×1Ω tartomány használatával a hangszóró hangos "pipogó" hangot ad ki, az R × 10kΩ tartomány használatával pedig még a fénykibocsátó dióda (LED) is világíthat.
3. A feszültségtartományban a mutatómérő belső ellenállása viszonylag kicsi a digitális mérőhöz képest, és a mérési pontosság viszonylag gyenge. A nagyfeszültségű mikroáram mérése esetenként még lehetetlen is, mert a belső ellenállása befolyásolja a mérendő áramkört (például a gyorsulás feszültségének mérésekor a mért érték jóval alacsonyabb lesz a tényleges értéknél a TV képcső szakasza). A digitális mérő feszültségfájljának belső ellenállása nagyon nagy, legalábbis megaohm nagyságrendű, ami kevés hatással van a vizsgált áramkörre. A rendkívül magas kimeneti impedancia azonban sebezhetővé teszi az indukált feszültséggel szemben, és a mért adatok bizonyos esetekben hamisak lehetnek erős elektromágneses interferencia esetén.
4. Röviden, a mutatómérő alkalmas viszonylag nagy áramerősségű és nagyfeszültségű analóg áramkörök, például TV-készülékek és audioerősítők mérésére. Alkalmas alacsony feszültség és kis áramerősség digitális áramköri mérésére, mint például BP készülék és mobiltelefon. Nem abszolút, a helyzetnek megfelelően választhat mutatótáblát és számtáblázatot.
