Hogyan határozzuk meg a céltárgy méretét infravörös hőmérővel
Az infravörös hőmérők elveik alapján egyszínű hőmérőkre és kétszínű hőmérőkre (sugárzási kolorimetriás hőmérőkre) oszthatók. Monokróm hőmérő esetén a hőmérséklet mérésekor a mért célterületnek ki kell töltenie a hőmérő látóterét. Javasoljuk, hogy a mért cél mérete meghaladja a látómező 50%-át. Ha a cél mérete kisebb, mint a látómező, a háttérsugárzási energia bejut a hőmérő vizuális és akusztikus jeleibe, és zavarja a hőmérsékletmérés leolvasását, ami hibákat okoz. Ezzel szemben, ha a cél nagyobb, mint a hőmérő látómezeje, a hőmérőt nem befolyásolja a mérési területen kívüli háttér. Kolorimetriás hőmérők esetében a hőmérsékletet a kisugárzott energia aránya határozza meg két független hullámhossz-sávban. Ezért ha a mért célpont kicsi, nem tölti ki a látómezőt, és a mérési úton füst, por, akadályok vannak, amelyek csillapítják a sugárzási energiát, az nem lesz jelentős hatással a mérési eredményekre. Kisméretű, mozgásban lévő vagy vibráló célpontokhoz a kolorimetriás hőmérők a legjobb választás. Ennek oka a fény kis átmérője és rugalmassága, amely ívelt, blokkolt és összehajtott csatornákban képes optikai sugárzási energiát továbbítani.
Az infravörös korszak kétszínű hőmérőinél a hőmérsékletet a kisugárzott energia aránya határozza meg két független hullámhossz-sávban. Ezért, ha a mért célpont kicsi, nem tölti ki a helyszínt, és a mérési úton füst, por vagy akadály van, amely csillapítja a sugárzási energiát, az nem befolyásolja a mérési eredményeket. Még az energia 95%-os csillapítása mellett is garantálható a kívánt hőmérsékletmérés pontossága. Kicsi, mozgásban lévő vagy vibráló célpontokhoz; a látómezőn belül időnként elmozduló vagy a látómezőn kívül eső célpontok esetében ilyen körülmények között a kétszínű hőmérő használata a legjobb választás. Ha a hőmérő és a célpont között nem lehet közvetlenül célozni, vagy a mérési csatorna ívelt, keskeny vagy elzáródott, a kétszínű száloptikás hőmérő a legjobb választás. Ez kis átmérőjének és rugalmasságának köszönhető, amely ívelt, blokkolt és hajtogatott csatornákon képes optikai sugárzási energiát továbbítani, így nehezen hozzáférhető, zord körülmények között lévő vagy elektromágneses mezők közelében lévő célpontokat is képes mérni.
