Hogyan határozható meg egy kézi infravörös hőmérő optikai felbontása és jelfeldolgozása
Határozza meg az optikai felbontást
Az optikai felbontást D és S aránya határozza meg, amely a hőmérő és a céltárgy közötti D távolság és a mérési pont S átmérőjének aránya. Például az infravörös korszakban a Ti213 kézi infravörös hőmérő távolsági együtthatója 80:1. Ha 80 centiméterre van a céltól, akkor a mérési tartomány átmérője 1 centiméter. Ha a hőmérőt a környezeti viszonyok miatt a céltól távol kell elhelyezni, és kis célpontokat kell mérni, akkor nagy optikai felbontású hőmérőt kell választani. Minél nagyobb az optikai felbontás, azaz a D:S arány növelése, annál magasabb a hőmérő költsége.
Jelfeldolgozási funkció:
Tekintettel arra, hogy a diszkrét folyamatok (például az alkatrészgyártás) különböznek a folyamatos folyamatoktól, az infravörös hőmérőknek több jelfeldolgozási funkcióval kell rendelkezniük (például csúcstartás, völgytartás és átlag). Például palackok szállítószalagon történő mérésekor csúcstartást használnak, és a hőmérséklet kimeneti jelét továbbítják a vezérlőhöz. Ellenkező esetben a hőmérő az alacsonyabb hőmérsékleti értéket fogja leolvasni a palackok között. Ha csúcstartást használ, állítsa be a hőmérő válaszidejét valamivel hosszabbra, mint a palackok közötti időintervallum, hogy legalább egy palack mindig mérés alatt legyen.
Az infravörös hőmérő kiválasztásakor a fő szempont az
(1) Hőmérséklet-tartomány: Minden hőmérő modellnek megvan a saját hőmérsékletmérési tartománya. A kiválasztott műszer hőmérséklet-tartományának meg kell egyeznie az adott alkalmazás hőmérsékleti tartományával.
(2) Cél mérete: A hőmérséklet mérésekor a mérendő célnak nagyobbnak kell lennie, mint a hőmérő látómezeje, ellenkező esetben mérési hibák léphetnek fel. Javasoljuk, hogy a mérendő tárgy mérete meghaladja a hőmérő látómezőjének 50%-át.
(3) Optikai felbontás (D:S): A hőmérő szonda átmérőjének aránya a célátmérőhöz. Ha a hőmérő távol van a céltól, és a cél kicsi, akkor nagy felbontású hőmérőt kell választani.
