Mennyire ismeri a metallográfiai analizátorok mikroszkópos terminológiáját?
Numerikus rekesz
A numerikus rekesznyílás a metallográfiai mikroszkóp objektívlencséjének és kondenzátorlencséjének fő műszaki paramétere. A numerikus rekeszérték, rövidítve NA, fontos mutató mindkettő teljesítményének megítélésében, különösen az objektív esetében. Értékének nagysága az objektív és a gyűjtőlencse burkolatán van feltüntetve.
A numerikus apertúra (NA) az objektívlencse elülső lencséje és a vizsgált tárgy közötti közeg törésmutatójának (n) és a rekeszszög szinuszának (u) felének a szorzata. A képlet a következő: NA=nsinu/2
felbontás
A metallográfiai mikroszkóp felbontása a mikroszkóp által egyértelműen megkülönböztethető két tárgy közötti kis távolságra utal, más néven megkülönböztetési arányra. A számítási képlet σ=λ/NA
A képletben σ * kis felbontású távolság; λ a fény hullámhossza; Az NA az objektív numerikus rekeszértéke. Az objektívlencse felbontását két tényező határozza meg: az objektív NA értéke és a megvilágító fényforrás hullámhossza. Minél nagyobb az NA érték és minél rövidebb a megvilágítás hullámhossza, annál kisebb a σ érték és annál nagyobb a felbontás.
Nagyítás és hatékony nagyítás
Az objektívlencse és az okulár két nagyítása miatt a mikroszkóp teljes nagyítása (gamma) az objektívlencse nagyításának és a szemlencse nagyításának, Gamma 1: Gamma= Gamma 1 szorzatának kell lennie.
Nyilvánvaló, hogy a nagyítóhoz képest egy mikroszkóp jóval nagyobb nagyítású is lehet, az objektív és a szemlencse különböző nagyítású lencséinek felcserélésével pedig könnyen változtatható a mikroszkóp nagyítása.
A fókusz mélysége
A fókuszmélység, más néven fókuszmélység, arra a képességre utal, hogy nemcsak a mikroszkóp síkján található összes pontot tisztán látjuk, amikor a fókusz egy tárgyon van, hanem egy bizonyos vastagságon belül is e sík felett és alatt. Ennek a tiszta résznek a vastagságát fókuszmélységnek nevezzük. Ez különösen fontos a videomikroszkópoknál.
A látómező átmérője
Mikroszkóp megfigyelésekor a látható fényes körkörös tartományt látómezőnek nevezzük, méretét pedig a szemlencse látómező-nyílása határozza meg.
A mező átmérője, más néven mezőszélesség, az objektumok tényleges tartományára vonatkozik, amelyek egy mikroszkóp alatt látható körkörös látómezőben elhelyezhetők. Minél nagyobb a látómező átmérője, annál könnyebben megfigyelhető.
Gyenge lefedettség
A mikroszkóp optikai rendszere fedőüveget is tartalmaz. A fedőüveg nem-szabványos vastagsága miatt a fedőüvegből a levegőbe jutó fény törési útja megváltozik, ami fáziskülönbséget eredményez, amit fedési különbségnek nevezünk. A gyenge lefedettség befolyásolja a metallográfiai mikroszkóp által keltett hang minőségét.
munkatávolság
A munkatávolság, más néven tárgytávolság, az objektív lencse előtti felülete és a vizsgált tárgy közötti távolságra utal. A tükörvizsgálat során a vizsgált tárgynak az objektív gyújtótávolságának egy-kétszerese között kell lennie. Ezért ez és a gyújtótávolság két különböző fogalom, és amit általában fókuszálásnak neveznek, az valójában egy metallográfiai mikroszkóp munkatávolságának beállítása.
