Útmutató az infravörös hőmérők/fix hőmérők gyakori problémáihoz
Útmutató az infravörös hőmérők/fix hőmérők gyakori problémáihoz K: A hőmérsékletmérési cél mérete és a hőmérsékletmérés távolsága közötti kapcsolat (az optikai felbontás fogalma)?
Válasz: Különböző távolságoknál a mérhető célpont effektív D átmérője eltérő, ezért kis célpontok mérésénél ügyeljen a céltávolságra. Az infravörös hőmérő K távolságegyütthatójának definíciója: a mért cél L távolságának és a mért cél D átmérőjének aránya, azaz K=L/D
K: Hogyan válasszuk ki a mért anyag emissziós tényezőjét a hőmérő használatakor?
Válasz: Az infravörös hőmérőket általában fekete testek szerint osztályozzák (emissziós tényező ε=1.00), de valójában az anyagok emissziós tényezője kisebb, mint 1.00. Ezért amikor a céltárgy valós hőmérsékletét kell mérni, be kell állítani az emissziós értéket. Az anyag emissziós képessége megtalálható a "Data on objects emissivity in radiation thermometry" c.
K: Hogyan lehet megmérni a célpontot az objektum erős világos hátterében?
V: A hőmérő használatakor, ha a mért célpont világosabb háttérvilágítással rendelkezik (különösen napfény vagy közvetlen fény hatására), ez befolyásolja a mérés pontosságát. Ezért tárgyakat lehet használni a célpont közvetlen fényének blokkolására a háttérfény interferencia kiküszöbölése érdekében. .
K: Hogyan méri a hőmérő a kis célokat?
V: Célzás és fókuszálás Célzás: A szemlencsében lévő kis fekete pont a hőmérséklet mérési pontja, használja a fekete pontot a mérendő célponthoz való igazításhoz Fókuszálás: Mozgassa az objektívlencsét előre-hátra, amíg a mérendő cél tiszta nem lesz, ha a mért céltárgy átmérője fekete pont, akkor nem lehet pontos fókuszt készíteni. Kérjük, olvassa el a használati útmutatót a fókuszálás konkrét módjáról. Kis célpont mérésénél a fókuszt a mérés pontosságához kell igazítani, azaz: a szemlencsében lévő kis fekete ponttal célozd meg a célpontot (a célt kis fekete pontokkal kell kitölteni), állítsd be a lencsét előre-hátra, és enyhén rázza meg a szemét, ha nincs relatív mozgás a mért kis fekete pontok között, akkor a hőmérő fókuszálása befejeződött.
K: Hogyan kell helyesen használni az infravörös hőmérő mérete és átlagértéke közötti különbség mérési funkcióját?
Válasz: Nagy értékű függvény --- mozgó célok (például acéllemezek és acélhuzalok) mérésekor, a mért tárgyak eltérő felületi viszonyai miatt (például vas-nitrát és oxidált bőr az acéllemezek és acél egyes részein vezetékek), használja ezt a funkciót Pontosabb mérések elérése.
Kis értékű funkció - különösen alkalmas lángfűtés célpontjának mérésére.
Átlagérték funkció - különösen alkalmas olvadt és forrásban lévő fémfolyadékok mérésére
Különbségfüggvény ---- Lehet, hogy nagyon aggódik amiatt, hogy a mért T hőmérséklet mennyire ingadozik a kívánt Tc hőmérséklet (összehasonlító hőmérséklet) körül, ezért ez a funkció nagyon kényelmes. Ekkor a műszer a különbséget mutatja: "T--Tc"
K: Hogyan működnek az infravörös hőmérők?
Válasz: Az infravörös hőmérők láthatatlan infravörös energiát kapnak, amelyet maguk a különféle tárgyak bocsátanak ki. Az infravörös sugárzás az elektromágneses spektrum része, amely magában foglalja a rádióhullámokat, a mikrohullámokat, a látható fényt, az ultraibolya, az R- és a röntgensugarakat. Az infravörös a látható fény és a rádióhullámok között helyezkedik el. Az infravörös hullámhosszokat általában mikronban fejezik ki, a hullámhossz-tartomány pedig 0,7 mikron és 1000 mikron között van. Valójában a 0,7 mikron és 14 mikron közötti sávot használják az infravörös hőmérőkhöz.
