Fókuszálási és beállítási módszerek szerszámmikroszkópokhoz
Szerszámmikroszkóp használatakor a pontos fókuszálás és célzás általában 1-2 mikrométeres hibát eredményez ugyanarra a mért tárgyra vonatkozóan. Ezért csak a helyes fókuszálás és célzás biztosíthatja a mérési eredmények pontosságát. A helyes fókuszálási és igazítási (vonalnyomás) módszereket az alábbiak szerint mutatjuk be:
1, Fókuszálási módszer
1. Először állítsa be az okulár láthatóságát, ami azt jelenti, hogy tiszta vonalkép látható a szemlencse látómezőjében. Ha a mérőműszer nem tud tiszta vonalképet készíteni a szemlencse látómezőjében, a szemlencse láthatósági körét úgy kell beállítani, hogy az megfeleljen a mérő látószögének, hogy tiszta mérővonalat kapjon.
2. Mozgassa a központi mikroszkópot a fókuszáló kézikeréken keresztül, hogy tiszta képet kapjon a tárgy körvonaláról a szemlencse látómezőjében, majd mozgassa a függőleges és vízszintes munkapadot az igazításhoz. Ha a megfigyelő szeme fel-le, balra és jobbra mozog a látómezőben, és egyetlen tárgy sem mozdul el a mérővonalhoz képest, az azt jelzi, hogy a mért tárgy helyesen van leképezve a mérővonal irányzékán, és a mérés elvégezhető. most. Ha a tárgykép és a mérővonal között relatív elmozdulás van, az azt jelzi, hogy a mikroszkóp nem lett megfelelően fókuszálva, és további gondos fókuszálás szükséges ahhoz, hogy a tárgykép és a mérővonal egy síkban térhálósodjon.
2, Vonaligazítási (préselési) módszer
A vonaligazítás (préselés) egy méter alakú vonal és a mért tárgy képkontúrjának élének egymást átfedő használatát jelenti, amit célzásnak is neveznek. Egy adott szerszámmikroszkóp esetében a műszer pontossága biztos. A nagy és megbízható mérési pontosság biztosítása nagymértékben függ a helyes beállítási módszertől. Két igazítási módszer létezik: résigazítási módszer és átfedési igazítási módszer.
1. Szögmérésre alkalmas Gap to line módszer. Szögméréskor, ha a mérővonal bármely pontozott vonala a látómezőben a mért szög egyik oldalával szemben helyezkedik el, szűk rés marad a mérővonal szaggatott vonala és a mért szög széle között. A mérő a résméret egyenletességét használja a mérővonal szaggatott vonala és a mért tárgy képének széle közötti igazítás mértékének meghatározására. Ha a fent említett igazítási módszert nem alkalmazzuk, és közvetlenül a kép élével átfedő módszert alkalmazzuk, az nemcsak megnehezíti a mérő számára az igazítást, hanem növeli a mérési hibát is. Ezen a ponton a mért tárgy körvonalának képe a látómezőben nem vékony vonal, hanem világos és sötét kontúr, és a métervonal irányzónájának meghatározott szélessége van. Ha a mérésnél átfedésben vannak, akkor elkerülhetetlenül jelentős igazítási hibák lépnek fel, különösen akkor, ha a mért szög élei viszonylag rövidek, ami még súlyosabb. Tehát a szögméréshez a résbeállítás módszerét kell használni.
2. Átfedési igazítási módszer. Ha a fenti résbeállítási módszert továbbra is alkalmazzák a hosszmérésnél, az növeli a hosszmérési hibát. Ennek az az oka, hogy a rés nem mérhető és benne van a mért hosszmérésben. Ezért a hosszmérésnél az átfedő igazítási módszert használják. A rizsvonal szaggatott vonalát át kell fedni a kontúrkép szélével úgy, hogy a szaggatott vonal fele a kontúrképen belül, a másik fele pedig a képen kívül legyen. Igazításkor a mérő alakú vonalon lévő pontozott vonal közepét kell referenciaként venni, és a meghosszabbított részt kell referenciaként használni a pontos mérési eredmények eléréséhez.
