Fókuszbeállítási és vonaligazítási eljárások szerszámmikroszkópokhoz
Szerszámmikroszkóp használatakor a pontos fókuszálás és célzás szükséges. Ugyanazon mért tárgy mérési hibája általában 1-2 mikron tartományba esik. Ezért csak a helyes fókuszálás és célzás biztosíthatja a mérési eredmények pontosságát. A helyes fókuszálási és beállítási (nyomásvonal) módszereket az alábbiak szerint mutatjuk be:
Egy fókuszálási módszer
1. Először állítsa be az okulár látásélességét, azaz állítsa be a szemlencse látómezőjében megfigyelhető tiszta, gravírozott vonalképet. Ha a mérőeszköz nem tud tiszta, gravírozott vonalképet kapni a szemlencse látómezejében, állítsa be a szemlencse látásélességi körét a mérő látásának megfelelően, hogy tiszta mérővonalat kapjon.
2. Mozgassa a központi mikroszkópot a fókuszáló kézikerékkel, hogy tiszta képet kapjon a tárgy körvonaláról a szemlencse látómezőjében, majd mozgassa a hossz- és keresztirányú munkapadot az igazításhoz. Ha a mérő szeme fel-le, balra és jobbra remeg a szemlencsében, és a látómezőben nem található relatív mozgás a tárgy képe és a szálkereszt között, az azt jelzi, hogy a mért tárgy helyesen van leképezve a szálkereszten, és ekkor már elvégezhető a mérés. Ha relatív mozgás van a tárgykép és az irányzék között, az azt jelzi, hogy a mikroszkóp nincs megfelelően fókuszálva, és további gondos fókuszálás szükséges ahhoz, hogy a tárgykép és az irányzék ugyanazon a síkon legyen.
II Vonalpréselési módszer
A vonaligazítás (nyomásvonal) az a folyamat, amikor a mért tárgy képének kontúrélét egy métervonallal átfedjük, más néven célzást. Egy adott szerszámmikroszkóp esetében a műszer pontossága biztos. A nagy és megbízható mérési pontosság elérése nagymértékben függ a helyes beállítási módszertől. Két igazítási módszer létezik, az egyik a hézag-igazítási módszer, a másik az átfedési igazítási módszer.
1. Szögmérésre a Gap to line módszer alkalmas. A szögmérés során, ha a mérővonal bármely pontozott vonala a látómezőben a mért szög egyik oldalával szemben helyezkedik el, a mérővonal pontozott vonala és a mért szög széle között szűk rés marad. A mérő a résméret egyenletessége alapján határozza meg a mérővonal szaggatott vonala és a mért tárgy kép széle közötti igazodás mértékét. Ha a fenti igazítási módszert nem alkalmazzuk, és a kép élével való átfedés módszerét közvetlenül alkalmazzuk, az nemcsak megnehezíti a mérő számára az igazítást, hanem növeli a mérési hibát is. Ezen a ponton a vizsgált tárgy kontúrjának képe a látómezőben nem vékony vonal, hanem világos és sötét kontúr, a métervonal vésett vonalai pedig meghatározott szélességűek. Ha a méréshez átfedésben vannak, az elkerülhetetlenül jelentős igazítási hibákat eredményez, különösen, ha a mért szög élei viszonylag rövidek, ez a helyzet még súlyosabbá válik. Ezért a szögméréshez a résbeállítási módszert kell használni.
2. Átfedő igazítási módszer. Ha a fent említett -résbeállítási módszert továbbra is alkalmazzák a hosszmérés során, az növeli a hosszmérési hibát. Ennek az az oka, hogy a rés nem mérhető és benne van a mért hosszmérési értékben. Ezért a hosszmérésnél az átfedő vonal módszerét alkalmazzuk. A mérővonal szaggatott vonalát pontosan át kell fedni a kontúrkép szélével úgy, hogy a szaggatott vonal fele a kontúrképen belül, a másik fele pedig a képen kívül legyen. Igazításkor a mérővonal szaggatott vonalának középpontját kell referenciaként venni, és annak meghosszabbítását kell referenciaként használni a pontos mérési eredmények eléréséhez.
