Metallográfiai mikroszkópok összetétele és osztályozása
A numerikus rekesznyílás, rövidítve NA, az objektívlencsék és a fókuszáló lencsék fő műszaki paramétere, és mindkettő teljesítményének megítélésében fontos mutató. Értékének nagysága az objektív és a gyűjtőlencse burkolatán van feltüntetve.
A numerikus apertúra (NA) az objektívlencse elülső lencséje és a vizsgált tárgy közötti közeg törésmutatójának (h) és a rekeszszög felének (u) a szorzata. A képlet a következő: NA=hsinu/2
A rekeszszög, más néven "tükörszög" az a szög, amely az objektívlencse optikai tengelyén lévő tárgypont és az objektívlencse elülső lencséjének effektív átmérője között alakul ki. Minél nagyobb a rekesznyílás szöge, annál világosabb az objektívbe jutó fény, ami arányos az objektív effektív átmérőjével és fordítottan arányos a fókuszpont távolságával.
Mikroszkóp alatti megfigyelés esetén, ha növelni akarjuk az NA értéket, a rekeszszög nem növelhető. A megoldás a közeg törésmutatójának h értékének növelése. Ezen elv alapján fejlesztették ki a víz- és olajimmerziós lencséket, mivel a közeg h törésmutatója egynél nagyobb, az NA értéke egynél nagyobb lehet.
A maximális numerikus rekeszérték 1,4, ami elméletileg és műszakilag is elérte a határát. Jelenleg nagy törésmutatójú bróm-naftalint használnak közegként, amelynek törésmutatója 1,66, így az NA értéke nagyobb is lehet, mint 1,4.
A numerikus apertúra szorosan összefügg más műszaki paraméterekkel, és szinte meghatároz és befolyásol más műszaki paramétereket. Ez arányos a felbontással, arányos a nagyítással és fordítottan arányos a fókusz mélységével. Az NA érték növekedésével a látómező szélessége és a munkatávolság ennek megfelelően csökken.
