Az infravörös hőmérők napi alkalmazását befolyásoló tényezők rövid elemzése
A légköri csillapítás hatása
A mért elektromos berendezések felületéről kibocsátott infravörös sugárzási energia a légkörön keresztül jut el az infravörös érzékelő műszerhez. Ki van téve a légkörben lévő gázmolekulák, például vízgőz, szén-dioxid és szén-monoxid által okozott abszorpciógyengülésnek, valamint a levegőben lebegő részecskék által okozott szórási csillapításnak.
A sugárzási energia átbocsátásának csillapítása a detektor és a vizsgált berendezés távolságával nő, csökkentve a mért tárgy sugárzását. A csillapítás a távolság növekedésével nő. Csökkenti a sugárzási kontrasztot a berendezés hibás és normál területei között. Eközben az infravörös műszer által kapott célenergia csökkentése a hibapont tényleges hőmérsékleténél alacsonyabb jelzett hőmérsékletet eredményez, ami az ellenőrzések elmaradásához vagy téves diagnózishoz vezet. Ez a probléma különösen akkor szembetűnő, ha kisebb hőmérséklet-emelkedéssel járó berendezéshibákat észlelnek.
Az észlelési távolság növekedésével a légköri viszonyok hatása egyre hangsúlyosabbá válik. A pontos célhőmérsékletmérés biztosítása érdekében az ellenőrzéseket száraz és tiszta légköri környezetben kell elvégezni. Az észlelési távolságot a lehető legnagyobb mértékben le kell rövidíteni biztonságos körülmények között, és ésszerű távolság-korrekciót kell alkalmazni a hőmérsékleti értékeken a valódi hőmérsékleti értékek eléréséhez.
Az elosztóhálózat kapacitív árammérője közvetlenül méri a kapacitív áramot a feszültségtranszformátor (PT) szekunder oldaláról. A kapacitív áramadatokat egyszerűen a mérővezetékeknek a PT nyitott háromszögletű kapcsaihoz való csatlakoztatásával kaphatjuk meg.
Páratartalom érzékelő szonda, rozsdamentes acél elektromos fűtőcső, PT100 érzékelő, öntött alumínium fűtőtest, fűtőspirál, folyadék mágnesszelep.
A meteorológiai viszonyok hatása
A kedvezőtlen időjárási viszonyok, beleértve az esőt, havat, ködöt és erős szelet, hátrányosan befolyásolják a berendezés hőmérsékletének érzékelését, és gyakran téves hibajelzéseket okoznak. A meteorológiai interferencia minimalizálása érdekében ajánlatos az ellenőrzéseket csapadékmentes, ködmentes, szélcsendes éjszakákon, stabil környezeti hőmérséklet mellett.
A környezeti és háttérsugárzás hatása
A kültéri elektromos berendezések infravörös vizsgálata során az érzékelő által kapott infravörös sugárzás nemcsak a vizsgált alkatrészek önkibocsátó sugárzását foglalja magában, hanem a berendezés egyéb részeiről és a környező háttérről érkező visszaverődéseket, valamint a közvetlen napsugárzást is. Az ilyen sugárzás zavarja a célterületek hőmérsékletének mérését, és hibákat okoz a hibadiagnosztikában.
A környezeti és háttérsugárzási interferencia csökkentése érdekében a kültéri elektromos berendezések helyszíni infravörös vizsgálatát lehetőleg felhős napokon vagy napnyugta után, közvetlen napfény nélkül kell elvégezni. Ezzel elkerülhető a közvetlen, visszavert és szórt napsugárzás okozta interferencia. Beltéri berendezéseknél a világítótesteket ki kell kapcsolni, és kerülni kell az egyéb sugárforrásokat.
Erősen visszaverő berendezésfelületek esetén hatékony intézkedéseket kell hozni a napfény és a környező magas hőmérsékletű tárgyak sugárzási interferenciájának csökkentése érdekében, vagy az érzékelési szöget az optimális helyzetbe kell állítani a visszaverődés elkerülése érdekében.
A napsugárzás és a magas hőmérsékletű háttérforrások hatásának mérséklése érdekében megfelelő árnyékolási intézkedéseket lehet bevezetni az észlelés során, vagy külön infravörös szűrőket lehet telepíteni az infravörös mérőműszerekre a nap- és egyéb háttérsugárzás blokkolására. Válassza ki a megfelelően konfigurált műszereket és megfelelő érzékelési távolságot, hogy a mért terület a műszer látóterébe essen, ezáltal csökkentve a háttérsugárzás interferenciáját.
