A mikroszkópok optikai alapelvei
(1) Törés és törésmutató
A fény két pont között egyenes vonalban terjed egyenletes izotróp közegben. Amikor különböző sűrűségű közeggel rendelkező átlátszó tárgyakon halad át, fénytörés következik be. Ennek oka a fény eltérő terjedési sebessége a különböző közegekben. Amikor egy átlátszó tárgy felületére nem merőleges fénysugarak a levegőből egy átlátszó tárgyba (például üvegbe) esnek, a fénysugár irányt változtat a határfelületén, és törésszöget képez a normálal.
(2) Az objektív teljesítménye
A lencse a legalapvetőbb optikai elem, amely a mikroszkóp optikai rendszerét alkotja. Az olyan alkatrészek, mint az objektívlencsék, a szemlencsék és a kondenzátorok, egyetlen vagy több lencséből állnak. Különböző formájuk szerint két kategóriába sorolhatók: konvex lencsék (pozitív lencsék) és konkáv lencsék (negatív lencsék).
Amikor az optikai tengellyel párhuzamos fénysugár áthalad egy konvex lencsén és egy pontban metszi egymást, ezt a pontot "fókusznak", a metszésponton áthaladó és az optikai tengelyre merőleges síkot pedig "gyújtóponti sík". Két fókuszpont van. Az objektum-térben lévő fókuszt "objektum-tér fókusznak", az ott lévő fókuszsíkot pedig "objektum-tér fókuszsíknak" nevezik; fordítva, a képtér-térben lévő fókuszt "kép-tér fókusznak" nevezik. A pontban lévő fókuszsíkot "kép négyzetes fókuszsíknak" nevezik.
Miután a fény áthalad a homorú lencsén, függőleges virtuális képet alkot, míg a domború lencse függőleges, valós képet. Valódi képek jelenhetnek meg a képernyőn, de virtuális képek nem.
(3) A konvex lencsék öt képalkotási szabálya
1. Ha a tárgy az objektív tárgyoldalán a gyújtótávolság kétszeresén túl van, a képoldalon és a fókuszon kívül a fókusztávolság kétszeresén belül kicsinyített fordított valós kép jön létre;
2. Ha a tárgy a lencse tárgyoldalának kétszeres gyújtótávolságán helyezkedik el, akkor a képoldal kétszeresénél azonos méretű fordított valós kép jön létre;
3. Ha a tárgy az objektív tárgyoldalának gyújtótávolságának kétszeresén belül, de a fókuszon kívül helyezkedik el, a képoldal gyújtótávolságának kétszeresénél nagyobb, fordított valós kép jön létre;
4. Ha a tárgy a lencse tárgyoldali fókuszában van, a képoldal nem tud képet alkotni;
5. Ha a tárgy a lencse tárgyoldalának fókuszában helyezkedik el, a képoldalon nem képződik kép, és a lencse tárgyoldalának ugyanazon oldalán, távolabbi helyzetben egy felnagyított, függőleges virtuális kép jön létre. mint a tárgy.
