Polarizáló mikroszkópok alkalmazási területei
A polarizációs mikroszkóp alapvető eszköz a kettős törésű anyagok tanulmányozására és azonosítására a fény polarizációs jellemzői alapján. Használható egyszeres polarizációs megfigyelésre, ortogonális polarizáció megfigyelésére és kúpos fény megfigyelésére. A közönséges fény polarizált fénnyé történő megváltoztatásának módszere tükörvizsgálathoz, annak megállapítására, hogy egy anyag egyszeres törő (izotróp) vagy kettős törő (anizotrop). A kettős törés a kristályok alapvető jellemzője. Ezért a polarizáló mikroszkópokat széles körben használják olyan területeken, mint az ásványok és a kémia. A biológiában sok struktúra kettős törést is mutat, amihez polarizáló mikroszkópok használata szükséges a megkülönböztetésükhöz. A botanikában, mint például a rostok, kromoszómák, orsók, keményítőszemcsék, sejtfalak azonosítása, és hogy vannak-e kristályok a citoplazmában és a szövetekben. A növénykórtanban a kórokozók inváziója gyakran okoz változást a szövetek kémiai tulajdonságaiban, ami polarizált fénymikroszkóppal azonosítható. A polarizált mikroszkópos módszert általánosan használják ember- és állatkísérletekben csontok, fogak, koleszterin, idegrostok, daganatsejtek, harántcsíkolt izmok és haj azonosítására. Ma a polarizáló mikroszkópok alkalmazási területeit mutatjuk be.
1. A biológia területén a különböző rostos fehérjeszerkezetek jelentős anizotrópiát mutatnak, és ezekben a rostokban a molekulák részletes elrendezése polarizáló mikroszkóp segítségével meghatározható. Ilyen például a kollagén, az orsórostok a sejtosztódás során stb.
2. Különféle biológiai és nem biológiai anyagok azonosítása, mint például a keményítő tulajdonságainak azonosítása, a gyógyszer összetevőinek azonosítása, rostok, folyadékkristályok, DNS-kristályok stb.
3. Geológiai és ásványelemzés: például ásványok és kristályok elemzése.
4. Orvosi elemzés: például kőképződés, húgysavkristály vizsgálat, ízületi gyulladás stb.
