Válaszok az éjjellátó eszközökkel kapcsolatos alapvető ismeretekre
1. Mikor használják az éjjellátó termékeket?
Szabadidős és szórakoztató célokra, például kempingezésre, utazásra, horgászatra, csónakázásra vagy természeti megfigyelésre használják. Egyéb felhasználási célok közé tartozik a megfigyelés, a keresés és mentés, valamint a biztonsági célok.
2. Mi a különbség a különböző generációs éjjellátó termékek között?
A fő különbség az erősítő technológia fejlődésében rejlik. Az első generáció egy javítócsövet használ a környező környezet fényerejének növelésére, amely felgyorsíthatja az elektronáramlás hatását a foszforfelületre, hasonlóan a televízió képernyőjének elveihez. A második generációs eszköz egy mikrofrekvenciás lemezt adott hozzá, hogy növelje a foszforfelülettel ütköző elektronok számát, ezáltal növelve a fényerőt. A harmadik generációs készülékhez gallium-arzén fotokatód került, amely több fotoelektront állít elő, mint a második generáció. Mind a második, mind a harmadik generáció jelentős előrelépést tett a fényerő javításában, de áraik viszonylag drágák, ami a legtöbb vásárlót elriasztotta. Az első generáció minősége jó, fényesítő hatása a legtöbb hétköznapi felhasználó és számos professzionális felhasználó igényeit is kielégíti, így viszonylag ígéretes piaca van.
3. Hogyan működik az éjjellátó rendszer?
Az éjjellátó termék a fényt a képerősítőre fókuszálja az okuláron keresztül, hogy összegyűjtse és fokozza a meglévő fényt. Az erősítő belsejében egy fotokatód "aktiválódik" a fény hatására, és a foton energiája elektronokká alakul. Ezek az elektronok felgyorsulnak az erősítő belsejében található elektrosztatikus területen, majd elérik a foszfor felületi képernyőt (mint egy zöld tévéképernyő), látható képet alkotva. Az elektronok gyorsítása révén a fényerő és a kép tisztasága javult.
4. Mekkora az éjjellátó műszer optimális hatótávolsága?
Körülbelül 10 és 400 láb* között változik. A nagy látómező távolsága a használati környezettől függ, például felhős időjárástól, ködös vagy esős napoktól, ami lerövidítheti az éjjellátó műszer hatótávolságát. Az infravörös sugárzók javíthatják a hatótávolságot, különösen zárt területeken, például raktárakban, barlangokban stb.
5. Miért nincs az éjjellátó rendszernek erősítő funkciója?
Minél nagyobb a kép, annál nagyobb a fényveszteség.
6. Miért fókuszál az első (céllencse) és a szemlencse (okulár)?
A rövid válasz az, hogy nem az éjjellátó készülékeken keresztül néz, sőt, amit látsz, az a cső alján lévő foszforeszkáló képernyő. A céltükör a képet a javítócső előtt fókuszálja, amely a képet elektronárammá alakítja, majd újra képeket a cső alján. A tiszta kép megtekintéséhez a szemét a javítócső alján lévő képterületre kell fókuszálnia. Mindenkinek más a látása, ezért a szem fókusza is nagyon fontos. Először is fókuszálja a tekintetét, majd váltson a céltükörre, hogy tiszta kép legyen látható. Ezenkívül minden prizmát többször is fel kell használni, hogy tiszta képet kapjon.
7. Hogyan használjam az éjjellátó készüléket gyenge megvilágítású vagy teljesen sötét helyen?
Minden éjjellátó készülék működéséhez meglévő fényre van szükség, infravörös generátor segítségével pedig gyenge fényviszonyok mellett és teljesen sötét környezetben is világos képeket lehet látni.
8. Mivel az éjjellátó készülékek képesek érzékelni az infravörös fényt, képesek érzékelni a hőt?
Az éjjellátó készülék egy optikai erősítő, amely a „majdnem látható” fénytartományban, jellemzően 750-850 nanométeres tartományban képes működni. Nem képes hőt mérni, mert a hőfrekvencia jóval alacsonyabb, mint a spektrális frekvencia, és hőképalkotási technológia is szükséges.
9. Milyen típusú fényforrás káros az éjjellátó berendezésekre?
Az éjjellátó berendezést sötét környezetben való használatra tervezték, és ha nappal vagy nagyon világos környezetben használják, akkor károsíthatják vagy akár károsíthatják a berendezést. Ne feledje: Ha az éjjellátó készülékét erős közvetlen fényre irányítja, például projektorok, autófényszórók, erős zseblámpafény stb., károsíthatja az éjjellátó készüléket. Ennek ellenére az éjjellátó készülékek mindegyike rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek megvédik magukat az ilyen károsodásoktól, többnyire egyszerűen a túlterhelési áramkör lezárásával, míg mások precízebb berendezéseket és spektroszkópiai eszközöket használnak a védelemre.
