A transzmissziós elektronmikroszkópia analitikai alkalmazási területei
A transzmissziós elektronmikroszkóp egy széles körben használt elektronmikroszkóp. Előnye a nagy felbontás, és más technikákkal együtt is használható. Széles körben alkalmazták különféle kutatási területeken, például az orvostudományban és a biológiában, és a szövettan, patológia, anatómia és klinikai patológia diagnosztizálásának egyik fontos eszközévé vált.
A transzmissziós elektronmikroszkópia alkalmazási területei:
1. Anyagmező
Egy anyag mikroszerkezete meghatározó szerepet játszik mechanikai, optikai, elektromos és egyéb fizikai és kémiai tulajdonságaiban. Az anyagjellemzés fontos eszközeként a transzmissziós elektronmikroszkóppal nemcsak diffrakciós módot használhatunk a kristályok szerkezetének tanulmányozására, hanem nagy felbontású képeket is készíthetünk a valós térről képalkotási módban, azaz közvetlenül leképezhetjük az anyagban lévő atomokat és közvetlenül megfigyelhetjük az anyag mikroszkopikus szerkezete. szerkezet.
2. Fizika terület
A fizika területén az elektronholográfia egyszerre nyújthat amplitúdó- és fázisinformációt az elektronhullámokról, így a transzmissziós elektronmikroszkópia széles körben alkalmazható a fázishoz szorosan kapcsolódó mágneses tér és elektromos téreloszlás vizsgálatában. Jelenleg az elektronholográfiával kombinált transzmissziós elektronmikroszkópiát használják a félvezető többrétegű vékonyfilm szerkezetű eszközök elektromos téreloszlásának és a mágneses anyagokon belüli mágneses tartomány eloszlásának mérésére.
3. Kémiai terület
A kémia területén az in situ transzmissziós elektronmikroszkópia rendkívül nagy térbeli felbontása miatt fontos módszer a gáz- és folyadékfázisú kémiai reakciók in situ megfigyelésére. Az in situ transzmissziós elektronmikroszkópiát a kémiai reakciók mechanizmusának és a nanoanyagok átalakulási folyamatának további megértésére használják, a kémiai reakciók természetéből származó anyagok szintézisének megértése, szabályozása és tervezése érdekében. Jelenleg az in situ elektronmikroszkópos technológia fontos szerepet játszik az anyagszintézis, a kémiai katalízis, az energetikai alkalmazások és az élettudományok területén. A transzmissziós elektronmikroszkóppal rendkívül nagy nagyítással közvetlenül megfigyelhető a nanorészecskék morfológiája és szerkezete, és ez az egyik leggyakrabban használt nanoanyagok jellemzési módszere.
4. Biológiai mező
A biológia területén a röntgenkrisztallográfiai technológiát és a mágneses magrezonanciát gyakran alkalmazzák a biológiai makromolekulák szerkezetének vizsgálatára. Meg tudták határozni a fehérjék helyzetét 0,2 nm-es pontossággal, de mindegyiknek vannak korlátai. A röntgenkrisztallográfiai technológia fehérjekristályokon alapul, és gyakran a molekulák alapállapot-szerkezetét vizsgálja, de nem képes a molekulák gerjesztett és átmeneti állapotainak elemzésére. A biológiai makromolekulák gyakran kölcsönhatásba lépnek, és komplexeket képeznek a szervezetben funkcióik ellátása érdekében. Ezeknek a komplexeknek a kristályosítása nagyon nehéz. Bár az NMR-rel az oldatban lévő molekulák szerkezete is megtudható, és a molekulák dinamikus változásai is tanulmányozhatók, elsősorban kisebb molekulatömegű biológiai makromolekulák vizsgálatára alkalmas.
