Az infravörös hőmérők hőmérsékletmérését befolyásoló öt tényező elemzése
Ⅰ. A célméret és a mérési távolság kapcsolata
A céltárgy effektív mérhető átmérője különböző távolságokon változik, ezért kis méretű céltárgyak mérésekor ügyelni kell a mérési távolságra. A K távolsági együttható a hőmérőtől a mért célponttól mért L távolság és a cél D átmérőjének aránya, nevezetesenK = L/D.
Ⅱ. A mért anyag emissziós tényezőjének beállítása
Az infravörös hőmérőket általában feketetestekkel szemben kalibrálják (emissziós tényező ε = 1.00). A gyakorlatban azonban a valós anyagok emissziós tényezője kisebb, mint 1,00. Ezért az emissziós tényezőt be kell állítani egy célpont valós hőmérsékletének mérésekor. Különféle anyagok emissziós értékei megtalálhatókAdatok az objektum emissziós képességére a sugárzási hőmérőhöz.
Ⅲ. Célok mérése világos háttérrel
A mérési pontosság romlik, ha a mért célt erős háttérfény ellen állítja be, különösen közvetlen napfény vagy erős lámpa megvilágítás mellett. A céltárgy közvetlen erős fénytől való árnyékolása kiküszöbölheti a háttérfény interferenciáját.
Ⅳ. Kis méretű célok mérése
Célzás és fókuszálás
‑ Célzás: Az okulárban lévő kis fekete pont jelzi a mérési pontot; igazítsa ezt a fekete pontot a mért célhoz. -Összpontosítás: Mozgassa az objektívlencsét előre-hátra, amíg a mért célpont a legélesebbnek nem tűnik. Ha a cél átmérője lényegesen nagyobb, mint a fekete célzópont, előfordulhat, hogy nincs szükség precíz fókuszálásra. A részletes fókuszálási eljárásokat a használati útmutatóban találja.
Kisebb célok pontos méréséhez: (1) Szerelje fel az infravörös hőmérőt egy állványra (opcionális tartozék). (2) Végezzen precíz fókuszálást: igazítsa a szemlencsében lévő kis fekete pontot a célhoz (a célnak ki kell töltenie a fekete pont látómezőjét). Állítsa a lencsét előre és hátra, miközben kissé elmozdítja a szemét. A fókuszálás akkor fejeződik be, ha nincs relatív mozgás a célzópont és a célkép között.
