Az ampermérő szerkezetének részletes magyarázata által okozott áramhiba elemzése
Az ampermérő egy eszköz az áram mérésére, és ez a leolvasás amper. Kétféle ampermérő szerkezet létezik: sönt ampermérő és visszacsatoló ampermérő.
1, sönt és visszacsatoló árammérő
A shunt ampermérő egy elterjedt forma, és sok esetben használják. A visszacsatolási ampermérő alkalmasabb kis áramerősség mérésére. Az áramerősség csökkenésével fokozatosan növekszik a visszacsatoló ampermérő alkalmazása. A megfelelő ampermérő kiválasztása azonban nemcsak a mért áram nagyságától függ, hanem a vizsgált eszköz jellemzőitől (általában impedanciájától) is (DUT).
2. sönt ampermérő: DMM-ek
Szinte minden digitális multiméterben (DMM) általános sönt ampermérőket használnak. A mért áram által a multiméter bemeneti végén lévő ellenálláson képzett feszültség arányos a mért áramerősséggel.
3. Feszültségterhelés
Az ampermérő portfeszültségét Voltage Bordennek nevezzük. Mivel az ampermérő sorba van kötve a mérendő áramhurokkal, a feszültségterhelés hatására a mért áramerősség csökken, így az ampermérő nem tudja pontosan tükrözni a mért áramerősséget.
Az ideális ampermérőnek nem szabad befolyásolnia az áramkör áramát, ezért nulla bemeneti impedanciával és nulla feszültségterheléssel kell rendelkeznie. De egy tényleges ampermérő bizonyos feszültségterhelést termel. Általánosságban elmondható, hogy az ampermérő feszültségterhelése által okozott mérési hiba egyenlő a feszültségterhelés osztva a vizsgált eszköz kimeneti ellenállásával. Egy tipikus ampermérő által generált feszültségterhelés több száz millivolt nagyságrendű.
4. Visszacsatolási ampermérő
A sönt típussal összehasonlítva a visszacsatoló ampermérő közelebb áll az ideális ampermérőhöz, ezért ezt az ampermérőt akkor érdemes választani, ha a mikroamper szint alatti áramot mérjük, vagy amikor a bemeneti impedancia különösen megerőltető.
