A digitális és analóg multiméterek előnyeinek és hátrányainak összehasonlító elemzése
A digitális multiméterekre és mutatómultiméterekre osztott multiméterek nélkülözhetetlen mérőeszközök a teljesítményelektronikában és más részlegekben. Általában feszültség, áram és ellenállás mérésére használják, és többfunkciós és több tartományú mérőműszer. A digitális és a hagyományos módszerek egyaránt fontos szerepet játszanak a mérésben, de milyen előnyeik és hátrányaik vannak egymáshoz képest?
1. A mutatós multiméter egy átlagos értékű műszer intuitív és vizuális leolvasási jelzéssel.
2. A pointer multiméter általában nem rendelkezik erősítővel, így a belső ellenállás viszonylag kicsi.
3. A mutatós multiméter egyenetlen frekvenciakarakterisztikájú az alacsony belső ellenállása és a diszkrét alkatrészek felhasználása miatt, amelyek sönt és feszültségosztó áramkört alkotnak.
4. A pointer típusú multiméter egyszerű belső felépítésű, így alacsonyabb költséggel, kevesebb funkcióval, egyszerű karbantartással, erős túláram- és túlfeszültség képességgel rendelkezik.
5. A mutatós multiméter nagy kimeneti feszültséggel és áramerősséggel rendelkezik, ami megkönnyíti a tirisztorok, a fénykibocsátó diódák és más eszközök tesztelését{1}}.
Digitális multiméter:
1. A digitális multiméter egy pillanatnyi mintavevő műszer, amely 0,3 másodpercenként vett mintát használ a mérési eredmények megjelenítésére, ami nem olyan kényelmes, mint a mutató alapú leolvasás.
2. A műveleti erősítő áramkörök belső alkalmazása miatt a digitális multiméter belső ellenállása nagyon nagyra tehető, ami csökkenti a vizsgált áramkörre gyakorolt hatást és javítja a mérési pontosságot.
3. A digitális multiméter különféle oszcillációs erősítést, frekvenciaosztást, védelmi és egyéb áramköröket alkalmaz belsőleg, így több funkciója van.
4. A digitális multiméterek belső szerkezetében integrált áramkörök felhasználása miatt gyenge túlterhelési kapacitással rendelkeznek, és általában nem könnyű javítani őket sérülés után.
5. A digitális multiméter kimeneti feszültsége viszonylag alacsony (általában nem haladja meg az 1 voltot), ami kényelmetlenné teszi az alkatrészek tesztelését
speciális feszültségjellemzők, például tirisztorok és fénykibocsátó{0}}diódák.
