1. Különböző fényforrások
A mikroszkópban használt megvilágítási forrás az elektronágyú által kibocsátott elektronáramlás, az optikai mikroszkóp megvilágítási forrása pedig a látható fény (napfény vagy fény). Mivel a részáram hullámhossza sokkal rövidebb, mint a fényhullám hullámhossza, az elektronmikroszkóp nagyítása és felbontása lényegesen nagyobb, mint a fénytüköré. .
2. Különböző lencsék
Az elektronmikroszkópban nagyító objektív egy elektromágneses lencse (egy gyűrű alakú elektromágneses tekercs, amely mágneses teret tud generálni a közepén), az optikai mikroszkóp objektívlencséje pedig üvegből készült optikai lencse. Az elektronmikroszkópokban az elektromágneses lencséknek három csoportja van, amelyek egyenértékűek az optikai mikroszkópokban a kondenzátorobjektív és a szemlencse funkcióival.
3. Különböző képalkotási elvek
Az elektronmikroszkópban a vizsgálandó mintára ható elektronsugarat egy elektromágneses lencse felnagyítja, majd a képalkotáshoz fluoreszkáló képernyőt ér, vagy képalkotáshoz fényérzékeny filmre hat. Az elektronsűrűség-különbség mechanizmusa az, hogy amikor az elektronsugár a vizsgálandó mintára hat, a beeső elektronok ütköznek az anyag atomjaival, és szóródást hoznak létre, és a minta különböző részein az elektronok szórási foka eltérő. így a minta elektronképe árnyalatokban jelenik meg. A minta tárgyképe az optikai mikroszkópban eltérő fényerővel jelenik meg, amelyet a minta különböző szerkezetei által elnyelt fény mennyiségének különbsége okoz.
4. Felbontás
A fény interferencia és diffrakciója miatt az optikai mikroszkópok felbontása csak 02-05um-ra korlátozható. Mivel az elektronmikroszkópok elektronsugarat használnak fényforrásként, a meghibásodás mértéke elérheti az 1-3 nm-t. Ezért az optikai mikroszkópok szövetmegfigyelése a mikronszintű analízishez, az elektronmikroszkópos szövetmegfigyelés pedig a nanoszintű elemzéshez tartozik.
5. Mélységélesség
Általában az optikai mikroszkóp mélységélessége 2-3um között van, ezért a minta felületi simasága rendkívül igényes, így a minta-előkészítési folyamat viszonylag bonyolult. A SEM szellemisége akár több méter is lehet, így nincs követelmény a minta felületének geometriájának simaságára, a minta előkészítése viszonylag egyszerű, és egyes minta geometriák nem igényelnek minta előkészítést. A sztereó mikroszkópok mélységélessége viszonylag nagy, felbontásuk viszont nagyon alacsony.
6. Különböző minta-előkészítési módszereket alkalmaznak
A szubmikroszkópos megfigyelésre használt szövet- és sejtminták előkészítési eljárása összetett, technikai nehézségekkel és költséggel jár. Speciális reagensekre és műveletekre van szükség a mintavétel, a rögzítés, a víztelenítés és a beágyazás lépéseiben. Végül a beágyazott szövetblokkokat ultramikrotómba kell helyezni, hogy ultravékony, 50 ~ 100 nm vastagságú mintákat vághassunk. A fénymikroszkóppal megfigyelt mintákat általában üveglemezekre helyezik, például közönséges szövetszelet-mintákra, sejtkenet-mintákra, szövetből préselt mintákra és sejtcsepp-mintákra.
7. Nagyítás
Az optikai mikroszkóp effektív nagyítása 1000X. Egy jó elektromos mikroszkóp effektív nagyítása elérheti az 1000 000X-et is.
