Miben különbözik a fluoreszcens mikroszkóp a lézeres konfokális mikroszkópiától
Fluoreszcens mikroszkóp
1, a fluoreszcens mikroszkóp ultraibolya fényt használ fényforrásként, amelyet a vizsgálandó tárgy besugárzására használnak, hogy az fluoreszcenciát bocsásson ki, majd megfigyelje a tárgy alakját és elhelyezkedését a mikroszkóp alatt. A fluoreszcens mikroszkóp segítségével vizsgálják a vegyi anyagok abszorpcióját, szállítását, eloszlását és lokalizációját a sejtekben. A sejtben lévő egyes anyagok, például a klorofill, ultraibolya fénnyel történő besugárzás után fluoreszkálhatnak; Vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban nem fluoreszkálnak, de fluoreszcens festékekkel vagy fluoreszcens antitestekkel megfestve ultraibolya fénnyel történő besugárzás után is fluoreszkálhatnak, és a fluoreszcens mikroszkópia az ilyen anyagok kvalitatív és kvantitatív kutatásának egyik eszköze.
2, fluoreszcens mikroszkóp elve:
(A) fényforrás: a fényforrás különböző hullámhosszú fényt sugároz (ibolyántúlról infravörösre).
(B) gerjesztési szűrőforrás: a mintán keresztül egy adott hullámhosszú fény fluoreszcenciáját képes előállítani, miközben blokkolja a fluoreszcencia gerjesztését haszontalan fény.
(C) Fluoreszcens minta: általában fluorokrómmal festve.
(D) Blokkoló szűrők: blokkolják a gerjesztő fényt, amelyet a minta nem nyel el, hogy szelektíven továbbítsa a fluoreszcenciát, és a fluoreszcencia egyes hullámhosszai szintén szelektíven továbbadnak. Olyan mikroszkóp, amely ultraibolya fényt használ fényforrásként a besugárzott objektum fluoreszkálására. Az elektronmikroszkópot először 1931-ben állította össze Berlinben, Knorr és Haroska. Ez a mikroszkóp nagy sebességű elektronsugarat használ fénysugár helyett. Mivel az elektronáram hullámhossza jóval rövidebb, mint a fényhullámé, így az elektronmikroszkóp nagyítása akár 800,000-szeres is lehet, a minimális felbontás 0,2 nanométer . 1963-ban kezdték használni a pásztázó elektronmikroszkópot, amely az objektum apró szerkezetének felületén látható.
3, alkalmazási terület: apró tárgyak képének nagyítására szolgál. Általában biológiában, gyógyászatban, mikroszkopikus részecskékben és egyéb megfigyelésekben használják.
Konfokális mikroszkóp
1, konfokális mikroszkóp az úton visszavert fényben plusz egy félig visszaverő féllencse, a visszavert fény lencséjén átment más irányba hajtva, fókuszában egy tűlyukkal ellátott terelőlemezen, a lyuk a a fókusz, a terelőlap mögött egy fénysokszorozó cső található. Elképzelhető, hogy a detektor fény fókuszpontja előtt és után visszavert fény ezen a konfokális rendszeren keresztül nem tud majd a kis lyukra fókuszálni, a terelőlemez blokkolja. Tehát a fotométer méri a visszavert fény intenzitását a fókuszpontban.
2, elv: a hagyományos optikai mikroszkóp terepi fényforrást használ, a minta egyes pontjainak képét zavarja a szomszédos pontokból származó fény diffrakciója vagy szóródása; lézeres pásztázó konfokális mikroszkóp lézersugarat használ a megvilágító tűlyukon keresztül, hogy pontszerű fényforrást hozzon létre a mintán a minta egyes pontjainak pásztázásának fókuszsíkjában, a minta besugárzásra kerül, a tűlyuk észlelésében a képalkotásnál , a fénysokszorozó cső (PMT) vagy a hideg elektrocsatoló eszköz (cCCD) utáni lyuk pontról pontra vagy pontról pontra vagy pontról pontra történő észlelésével a fényintenzitást fotométerrel mérik. cCCD) pontról pontra vagy sorról sorra fogad, és gyorsan fluoreszkáló képet alkot a számítógép képernyőjén. A megvilágítási tűlyuk és az érzékelési tűlyuk az objektívlencse fókuszsíkjához képest konjugált, a fókuszsíkon lévő pont egyidejűleg fókuszál a megvilágítási tűlyukra és az emissziós tűlyukra, a fókuszsíkon kívüli pont nem lesz az érzékelési tűlyukban a képalkotást úgy, hogy a konfokális kép az optikai keresztmetszet mintája legyen, kiküszöbölve a közönséges mikroszkópok elmosódott képeinek hiányosságait.
3, Alkalmazási területek: orvostudomány, állat- és növénykutatás, biokémia, bakteriológia, sejtbiológia, szövetembriológia, élelmiszertudomány, genetika, farmakológia, élettan, optika, patológia, botanika, idegtudomány, tengerbiológia, anyagtudomány, elektronikai tudomány, mechanika, kőolajföldtan, ásványtan.
