Az infravörös hőkamerák és az éjjellátó rendszerek közötti különbségek
1, Képerősítő éjjellátó rendszer
Az éjjellátó készülékek besorolását tekintve két kategóriába sorolhatók: képerősítő csöves éjjellátó készülékek (hagyományos éjjellátó készülékek) és infravörös éjjellátó termográfiai kamerák.
A közönséges infravörös éjjellátó eszközök, amelyek aktív éjjellátó eszközök, fényt igényelnek a célpontban, ezért hagyományosan gyenge fényű éjjellátó készülékeknek nevezik őket. Alapelvük, hogy a céltárgy gyenge fényét belső magkomponensén, a képerősítő csövön keresztül az emberi szem által megfigyelhető fénnyé erősítik. Teljes sötétség esetén nem látható célpont, ezért az ilyen típusú éjjellátó készülék infravörös jeladóval van felszerelve, amely láthatatlan infravörös fényekkel világítja meg és teszi láthatóvá a célpontot.
A képerősítők algebrája szerint az éjjellátó készülékek egy-négy generációra oszthatók. Mivel az első generációs éjszakai látórendszer nem képes kielégíteni az emberek igényeit a kép fényerejének javítása és tisztasága terén. Így külföldön ritkán látni első generációs és első generációs plusz éjjellátó készülékeket. Ha valódi használatot szeretne elérni, akkor egy második generációs vagy magasabb képerősítős éjjellátó készüléket kell vásárolnia. A hagyományos, második generációs és a feletti éjjellátó készülékekben a jól ismert márkák az ORPHA és az ASI. E két márka közös háttere van a csúcsminőségű éjjellátó termékek fejlesztésében az Egyesült Államok és a NATO hadseregével.
2, Infravörös éjjellátó termográfiai kamera
Alapvetően a hőképes éjjellátó eszközöket passzív éjjellátó eszközöknek nevezik. A passzív hőleképező éjjellátó készülék infravörös detektort, optikai képalkotó objektívlencsét és optikai mechanikus pásztázó rendszert (az optikai mechanikus letapogató rendszert a jelenlegi fejlett fókuszsík technológiában kihagyja) használja a mért cél infravörös sugárzási energiaeloszlásának fogadására és visszaverésére. az infravörös detektor fényérzékeny eleme, Optomechanikus pásztázó mechanizmus (a fókuszsíkú hőkamerában nincs ilyen) a mért objektum infravörös hőkameráját letapogatva az egységre vagy spektrális detektorra fókuszál. A detektor az infravörös sugárzási energiát elektromos jelekké alakítja, amelyeket felerősít és szabványos videojelekké alakít. Az infravörös hőkép a televízió képernyőjén vagy a monitoron jelenik meg. Ez a hőkamerás éjjellátó készülék pontosan ugyanúgy figyeli a célpontot teljes sötétségben és nappal, és nem befolyásolja a fény.
A múlt század végén, a hőképalkotási technológia fejlődésével az amerikai hadsereg fokozatosan megkezdte az infravörös éjjellátó termográfiai kamerák felszerelését, mivel a hőképezési technológia technikai előnyei a hagyományos éjjellátó készülékekkel szemben. Az infravörös éjjellátó termográfiai kamera az elmúlt 10 évben folyamatosan fejlődött, és az RNO és az amerikai hadsereg együttműködése elősegítette az infravörös éjjellátó termográfiai kamera polgári felhasználású fejlesztését is. Elmondható, hogy az RNO, az Egyesült Államokban jól ismert katonai vállalkozás, óriási mértékben hozzájárult.
3, Az éjjellátó berendezés és a hőképalkotó berendezés közötti különbség
1. Hatékonyság
1) Ha egy közönséges éjjellátó készüléket használt, azt fogja tapasztalni, hogy az éjjellátó készülék megfigyelési érzete teljesen eltér a hagyományos infravörös termográfiai kameráétól. Egy tipikus éjjellátó műszer ugyanis közvetlenül a lencsén keresztül figyeli a célpontot, így a látómező kör alakú, hasonlóan ahhoz, amit egy teleszkóp lencséje lát, a kép pedig zöld. Ha a tisztaság elegendő, akkor azonosítható, hogy ki a karakter célpontja, és tisztán láthatjuk a személy arcvonásait.
2) Az infravörös éjjellátó termográfiai kamera a képet a belső LCD képernyőn látja, nem pedig közvetlenül a célt, így a látómező négyzet alakú. Az infravörös éjjellátó termográfiai kamera képalkotása a hőmérséklet-eloszláson fog alapulni. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a fényerő. Éppen ellenkezőleg, minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál sötétebb a szín. A fő cél a célpontok megtalálása és a célkategóriák azonosítása, például emberek és állatok.
2. Fénytényezők hatása
1) A második generációs plusz éjjellátó rendszert képalkotási elve miatt nagymértékben befolyásolja a környezet. Különösen fény hatására, amikor a fény elhalványul, a megfigyelési távolság lerövidül. Teljes sötétség esetén kiegészítő infravörös fényforrásokat kell használni, és a kiegészítő infravörös fényforrás távolsága általában legfeljebb 100 métert érhet el. Ugyanakkor félnek az erős fénytől is, bár sok hagyományos éjjellátó készülék erős fényvédelemmel rendelkezik. Ha azonban a környezeti fényerő jelentősen megváltozik, az jelentős hatással lesz a megfigyelésre.
2) Az infravörös hőleképező éjjellátó készülékeket nem befolyásolja a fény. Legyen szó nappal vagy éjszaka, vagy esős, havas vagy ködös napokról, a célobjektum jól megfigyelhető. Emiatt a legjobb járművek éjjellátó készülékei, mint például a Mercedes Benz és a BMW, mind infravörös hőkamerát használnak.
